Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

An'izek sziikségtározása 33 Az elzárást olyan körülmények között sikerült befejezni, amikor a kiegyenlítődés nem jött létre, sőt a vízszintkülönbség folyamatosan nőtt; az elzárás pillanatában a folyóban a vízszint 0,47 m-rel volt magasabb az elöntött terület vízszintjénél. A kifolyt teljes vízmennyiség 200 millió m

3 volt, 105 km

2 terület került víz alá (Litauszki 1980, Szlávik 1981/a, 1982/a). 1981 márciusában a Fekete- és Fehér-Körösön ismét olyan árvízi esemény alakult ki, ahol az árhullám tetőző vízszintje, vízhozama, az áradás hevessége és más hidrológiai paraméterei helyenként ismét megközelítették, illetve meghaladták az addig észlelt maximumokat (/. táblázat). Az árvizet csak szükségtározással lehetett biztonságosan levezetni. Március 13-án hajnalban a Fekete-Körös Antnál az előző évben kialakult maximumot 0,12 m-rel meghaladva, 10,00 m-es vízállással tetőzött. A Fekete- és Fehér-Körös teljes hazai töltésein töltésmeghógás és csurgás elleni intenzív védekezési munkákra volt szükség. Március 13-án 4:50-kor az üzemrendben előirányzott, kiépített megnyitási helyen a Fekete-Körös bal parti töltése felső részének lerobbantásával megnyitották a mályvádi árvízi szükségtározói. Az országhatár közelében a megnyitás leszívó hatása még nem érződött, amikor 6 órakor a 17,700-17,800 km töltésszelvények között a tetőző árhullám a töltéskoronát meghágta és átszakította. A tározó feltöltődése 58 óra alatt március 15-én délutánra következett be; a teljes 33,10 km

2-es területe víz alá került, a terv szerinti 75 millió m

3 víz tározódott. A szükségtározóban - a kiegyenlítődést követően — átfolyásos helyzet alakult ki. A szükségtározás hatására a Fekete-, a Fehér- és a Kettős-Körös néhány órán belül tetőzött, lényegesen csökkent az árvízvédelmi töltésekre nehezedő terhelés, a védekezés eredményes volt (Szlávik 198l/a, 1982/a, b). 1995 decemberében a Körösökön ismét jelentős árhullám vonult le, amelyet számos paraméter tekintetében jogosan lehet rendkívülinek minősíteni. A két folyó együttjárásában szokatlan módon az árhullám a Fehér-Körös dominanciáját hozta és így sajátosságaiban eltért a korábbi nagy árhullámoktól. A Fehér-Körös gyulai szelvényében a számított tetőző érték az eddigi legmagasabbnak tekinthető. A Fehér-Körösön kialakult helyzet mérséklése érdekében döntés született a mályvádi árvízi szükségtározó megnyitására, amelyre az üzemelési szabályzatban előírt helyen, robbantással került sor. A Fekete-Körös vízhozama Remeténél közvetlenül a megnyitást megelőzően tetőzött. A robbantást követően azonnal vízállás-tetözésnek kellett volna bekövetkeznie, megállítva ezzel a Fekete-Körös áradását és utat engedve a Fehér-Körös nagyobb eséssel történő levonulásának. Mivel a robbantás eredményeként nem alakult ki a méretezési helyzetnek megfelelő szélességű és mélységű nyílás (4. ábra), nem állt elő a tározási folyamat leglényegesebb eleme, a helyi leszívás. A tározóba maximálisan 150 m

3s~' víz ömlött ki, az elöntött terület 12 km

2, a kifolyt vízmennyiség 7,4 millió m

3 (a tározó kapacitásának 10%-a) volt. A mérgesi szükségtározó üzembe helyezésével a védelemvezetés eredetileg nem számolt, a megnyitási igény december 29-én reggel, kényszerhelyzetben fogalmazódott meg, miután a Fehér- és a Kettős-Körös a mályvádi megnyitás ellenére még tovább áradt és megközelítette a //

ma

x-ot. Miután a robbantásos megnyitásra a feltételek nem voltak adottak, a műveletet földmunkagépekkel végezték el, amely csaknem 20 órát igényelt. A megnyitási szelvény mintegy 70 m-es szélességet ért el, a kiömlő csúcsvízhozam 200-250 m

3s~' volt. A tározó teljes területe (18,23 km

2) víz alá került, a tározott vízmennyiség 38,8 millió m

3 volt (KHVM 1996, Pálinkás 1996, Szlávik-Galbáts-Kiss 1996, Szlávik-Varga-Váradi 1996).