Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Kelemen László: A magyar ipar és vízgazdálkodása fejlődésének történeti áttekintése

326 Kelemen László 2. Az ipar vízgazdálkodásának fejlődése A rendelkezésre álló vízkészlet az ipar számára ősidők óta a telepítést és a fejlesztést meghatározó tényező volt. A XX. század közepétől az ipari termelés volumenének és sokféleségének hatalmas mértékű felfutása követelte meg az ipar számára az észszerű vízgazdálkodás bevezetését. Ennek oka nem csak a vízhiány, hanem az elszennyezett vízkészletek, ami viszont nem csak az ipart, hanem a mezőgazdaságot és a lakosságot is sújtotta (VGI 1986). Az 1988. évi hazai vízhasználati arányok (IX. táblázat) azt mutatják, hogy az ipar a felhasznált víznek túlnyomó részét használja. Ugyancsak a IX. táblázatból látható, hogy a vízkészletek elszennyezéséért elsősorban az ipar felelős. A X. táblázatban az ipari ágazatok 1988. évi vízhasználati arányait találjuk. Az ipari vízhasználatok célok szerinti megoszlása igen érdekes képet mutat. Az összes IX. táblázat Az ország vízhasználatai (1988) Ágazat Friss Összes Vízelhasználás Szennyvíz kibocsátás Ágazat vízhasználat Szennyvíz kibocsátás Ágazat 10

(

> m

3 a 1 Ipar 5 700 9 400 400 75 Kommunális 665 665 33 10 Mezőgazdaság 645 645 580 14 Egycb 80 80 — 1 Összes 7 090 10 790 I 013 •100 X. táblázat Az iparágazatok vízhasználatai (1988) Ágazat Friss Teljes Ágazat vízforgalom Ágazat % Villamosenergia-ipar 90,1 70,0 Vegyipar 2,8 13,4 Kohászat 2,4 5,9 Élelmiszeripar 1,6 6,5 Könnyűipar 1,8 2,3 Gépipar 0,7 11 Bányászat 0,4 0,5 Építőanyag-ipar 0,2 0,5