Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Kelemen László: A magyar ipar és vízgazdálkodása fejlődésének történeti áttekintése

A magyar ipar és vízgazdálkodása fejlődésének történeti áttekintése 321 többi részével azonos gazdasági szabályok szerint működik. Ezt az állapotot ugyan a szabadságharcok (Thököly, Rákóczi) néhány évre felborítják. A XVIII. században és a XIX. század első negyedében az osztrák gazdaság- és iparpolitika magyarországi szabályai kizárólag osztrák érdekeket képviselnek (Fényes 1857). Az 1786-os ipari összeírásban 12 gyár szerepel az országban. A XVIII. század végi adatok szerint hazánkban, kb. 100 kézműves üzem 31 000 dolgozóval működik. Az európai iparstatisztika Magyarországot nem is jegyzi. Az ! H20-as években a magyar társadalom vezéralakjai - élükön gróf Széchényi Istvánnal— meghirdették a magyar gazdaság megreformálását, természetesen az osztrák akarat ellenében. A 12 milliós Magyarországon 1841-ben már 453 gyár és 120 ezer kézműves mesterember található ( 100 före jut 1 műves, igaz Ausztriában az arány 15:1). Kossuth javaslatára, angol mintára, 1841-ben megalakul az Iparegycsülct, melynek feladata a hazai modern gyáripar kiépítése. A fejlesztés tervét az osztrák kormány elutasítja, ezért 1844-ben létrejön az Országos Védegylet, ami az osztrák iparcikkek bojkottját hivatott megvalósítani. A hazai gyáripar fejlődése —az osztrák akarat ellenére-bár kisebb ütemben, de elindult. Erre jellemző, hogy 1841-ben 6, 1848-ban 45 gőzgép működik a magyar üzemekben. Az 1848-1849-es szabadságharc idején és az azt kővető időszakban - amellett, hogy az addig megvalósult üzemek, műhelyek túlnyomórészt tönkrementek — a fejlődés lehetősége teljesen kilátástalanná vált. Az osztrák statisztika (Fényes 1857) szerint a Monarchiában 8190 db gyár van, ebből magyar, horvát és szlovén 875. Vegyi gyár a Monarchiában 121 db, Magyarországon 16 db. A kiegyezés után (Sándor 1954) a magyar ipar lendületes fejlődésnek indult (/. táblázat). A századfordulón a magyar iparban is túlsúlyba kerül a gyáripar. A könnyűipar fejlődése gyenge (Berend-Ránki 1972). A textilipar csak mintegy 15%-át elégíti ki a hazai igényeknek. A legjelentősebb, a gácsi posztógyár az Ipoly mellé települt. I. táblázat Az ország jelentősebb iparának adatai (1860-1900) Év Szén Nyersvas Gyáripari termelés értéke Év termelés Gyáripari termelés értéke Év 1000 tonna millió korona % 1860 474 105 175 100 1880 1 813 140 390 223 1900 6 578 456 1 400 800 1.2. A magyar ipar és vízgazdálkodásának fejlődése 1900—1920 között Az 1900-as évek elején a magyar ipart is sújtja — a többi európai országokhoz hasonlóan - a túltermelési válság (Berend-Ránki 1955), ezért a kiegyezés óta meglevő iparfejlesztési támogatásokat az állam növeli (közvetlen pénztámogatás, adó csökken-