Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Szlávik L.-Fejér L.: Töltésszakadások a Felső-Tiszán 1947 szilveszterén

Töltésszakadások a Felső-Tiszán 1947 szilveszterén 309 laj miatt a lefolyást liánvad is az ilyenkor - tartós fagy utáni hirtelen olvadás - szokásos szélső értéket érhette el. Ez a két körülmény együttesen a fajlagos vízszállítás növekedését okozta. Az áradás intenzitása Tiszabecsnél a napi 3,00 m-t is elérte. Annak ellenére, hogy Tiszabecs felett a gátszakadás folytán még a tetözés előtt hatalmas víztömegek zúdultak ki az árvízi mederből, az árvíz Tiszabecs—Tivadar között jelentősen múlt felül minden addigi árvízszintet, Vásáros na m énvn á 1 pedig csak 0,12 m-rel maradt az eddig észlelt legnagyobb vízállás alatt (/. táblázat). A tivadari gátszakadások az árvíz tetözés hidrológiai paramétereinek alakulása szempontjából - súlyos következményeik ellenére - sem voltak jelentősek, mert a tetözés környezetében következtek be. Vásárosnaménv alatt, a mellékfolyók lényegesen kisebb áradásai következtében az árhullám ellapult (Katona 1949, Vágás 1982). A katasztrófa azonban csak részben írható a rendkívüli időjárási helyzet terhére. Része volt benne annak is, hogy egyrészt a Tiszabecs feletti öblözetek 1940-ben elkezdett betöltésezését a háború miatt nem fejezték be, másrészt a lejjebb csatlakozó folyószakaszok töltéseinek a megerősítése nem történt meg (Lászlóffy 1982). 650 700 750 fkm II. ábra. Árvízszintek a Felső-Tiszán (Katona, 1948) Figure 11. Flood levels in the Upper Tisza river Bild 11. Hochwasserniveaus an der Oberen Theiß рис. 11 Паводочные горизонты на Верхней-Тисса