Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Csonki I.-Fejér V.-Klingné Ábrahám J.-Magyarics A.: A Balaton vízgazdálkodásának időszerű kérdései

A Balaton vízgazdálkodásának időszerű kérdései 271 ső felületekre, míg a külső részen bentonitos besajtolást végeztek. A fenéklemezén a két legnagyobb repedést injektálták és osztóhézaggá képezték ki. Az utolsó javítás óta eltelt időszak alatt a műtárgy fenntartási munkáiból csak a legszükségesebbeket lehetett elvégezni. A siófoki vízlépcsőt - melynek ma már a leeresztő- és hajózsilipen túlmenően szerves része a siófok—kiüti mederelzáró műtárgy, ill. a műtárgyak közötti böge is — kiemelt jelentőségű vízi létesítményként kezelik. A nagymütárgyon az utóbbi három évben végzett részletes vizsgálatsorozat (BVK 1996) megállapította, hogy a két fö műtárgynál (hajózsilip, leeresztő zsilip) a betonfelületi és a szerkezeti hiányosság jelentősek. A leeresztő zsilip elméleti kapacitása 80 m

3s~', azonban az eddigi lehetséges legnagyobb vízeresztés 68,2 m-V

1 volt. Feladatának betöltéséhez a nagymütárgy mielőbbi felújítása szükséges. A Sió jelenlegi állapotában, ha pl. kiépítési vízhozamának 35%-kal van terhelve, már 70%-os mederteltség áll elő, mert elsősorban a felső szakaszon, Simontornya és Siófok között, a középvízi meder rézsűje cserjével sűrűn benőtt, a mederfenék pedig gázlószerüen feliszapolódott (3. ábra). A biztonságos vízszinttartás elengedhetetlen feltétele a csatorna felső szakaszának jó karba helyezése, ugyanis jelenleg legfeljebb 60 m

3s~'-os vízeresztést képes kiöntés nélkül levezetni a szükséges 80 m

3s~' helyett. A Sió felső szakaszán a 1970-es évek közepén hat szivattyútelep épült, hogy a balatoni vízeresztés idején a szivárgó árkokban összegyülekező vizeket átemelje a Si3. ábra. A Sió növényzettel benőtt medre Figure 3. The Sió Сапа

I with dense macrophyte stands Bild 3. Das Verwachsene Bett des Sió-Kanals рис.3 'Заросшее растением русло llluo