Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Madarassy László: Természetharmonikus és integrált vízrendezés

250 Madarassy László - rész vízgyűjtők változatlan megőrzése és megvédése, - pufferterületek, biológiai védősávok (müveit területtel közrefogott földdarabok) és vízminőségi védőzónák mozaikos és sávos alkalmazása, - a csapadék beszivárgásának növelése a mezőgazdasági müvelés számára nem hátrányos módszerekkel, például a relatíve magasabb részeken átmeneti csapadéktárolók, erdősávok, sáncolás, mélylazítás és drénezés, továbbá rét-legelőknél övgátolás és barázdaképzés, - vízfelület-árnyékoló növényzet telepítése az eutrofizáció szabályozása érdekében, - talajvédelem és talajjavítás, - lefolyás-szabályozás, - a lefolyó vizek újrahasznosítása különböző fokozatú zárt vízgazdálkodási rendszerrel, - a táj természetes alkotóelemeinek megtartása, vagyis a természetes vonalvezetés és keresztszelvények megtartása, természeteshez hasonló összetett szelvények alkalmazása a partok vonalában, úgy méretezve, hogy 15-25 évenként legyen szükség azok mederkotrásos fenntartására, - a természetes vízi környezet művi visszaállítása, - a tájidegen anyagok és művi megoldások alkalmazásának kerülése, - mesterséges levegőztetés elősegítése, - erdősávok telepítése, megfelelő helyeken tuskók át-, vagy újraültetése vízvédelmi, levegőtisztasági célból, közvetve a biológiai növényvédelem segítésére, - biológiai módszerek szélesebb körű alkalmazása (biológiai drénezés, biotechnikai módszerek), - külön úthálózat kiépítése egyes helyeken természetvédelmi célból, - helyi természeti emlékek és értékek fokozott védelme. 2.2.2. A vízrendezés tájba illesztése. A területrendezési beavatkozások a tájképi és a tájrendezési igényeknek akkor felelnek meg a legjobban, ha nem szögletes mértani alakzatúak, hanem a természetes formációkat követik. Ezért a csatornák vonalazásánál, amennyire a tulajdonviszonyok engedik, a természetes partvonal vezetésre kell törekedni. Itt kell megemlíteni, hogy akár a múltban, jelenleg sem a természetes határvonalakat követik a birtokhatárok. A vízhálózat vonalvezetése, vagy az esésviszonyok módosítása általában a keresztszelvények és hullámtér átrendezésével történhet. A vízfolyások vonalvezetése csak elkerülhetetlen esetekben változtatható meg. Ilyenkor megfelelő megoldás a vízfolyások természetes kanyarulati viszonyaihoz illeszkedő vonalvezetés. A keresztszelvény illeszkedjék a természetes mederszelvényekhez, szimmetrikus, kanyarokban aszimmetrikus csészeszelvény legyen. Lehetőleg padkás szelvényt tervezzünk, külön kisvízi mederrel. A padka egyúttal fenntartó út is. A növényzet a keresztszelvény elválaszthatatlan eleme. Meg kell tervezni ezért a megfelelő növényzet telepítését, illetve a meglévő megtartását. A partok állékonyságának megtartásában a parti fáknak döntö szerepük van. A természetes növényzet átmenetét, egységét, azaz a mocsári növények, parti fák és bokrok, völgyfenéki ligetes gyep összhangját meg kell tartani, illetve meg kell teremteni.