Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Madarassy László: Természetharmonikus és integrált vízrendezés

Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam 1998. évi 2. füzet TERMÉSZETHARMONIKUS ÉS INTEGRÁLT VÍZRENDEZÉS DR. MADARASSY LÁSZLÓ A jó felkészültségű vízimérnökök — minden korszakban - a természeti adottságokhozjói illeszkedő, azaz a természettel harmonizáló vízrendezésekre törekedtek. A beavatkozások sikeressége és időállósága szakmai felkészültségük színvonalával volt arányban. A legjobb vízrendezési elveik, például az „esővizek helyben való tartása" és hasznosítása, a mocsarak frissvíz utánpótlással való vízminőség szabályozása, az erdősítés szorgalmazása stb. ma is kiállják az idők próbáját. A természetharmonikus vízrendezést ma az teszi időszerűvé, hogy maga a társadalom vált érzékenyebbé a környezetvédelem iránt. Ma már nemcsak a mérnök, hanem a társadalom is a természettel harmonizáló megoldásokat kívánja alkalmazni. Sok területen tapasztalható a korábbiaknál jobb környezet-tudatos magatartás. A természetharmonikus vízrendezés felveti azt a kérdést is, hogy hogyan alakul a jövőben a vízrendezés viszonya a társtudományokkal. Már most is azt tapasztalhatjuk, hogy például a vízrendezés és környezetvédelem nem külön-külön működik, hanem az egyik a másikba integrálódik (kölcsönösen egésszé összegződnek) és együtt hatnak. Ez az egybeolvadási folyamat a korábbi időszakhoz képest sokkal szövevényesebbé vált, s ezért indokolt integrált vízrendezésről beszélni. 1. A vízrendezés társadalmi háttere 1.1. Történeti visszapillantás A vízrendezési munkák hatása a környezetre a beavatkozások nagy területi kiterjedése miatt jelentős. E munkák megváltoztatják a táj arculatát és lehetőséget teremtenek a vízgyűjtőterület folyamatos, a korábbiakhoz képest sokkal intenzívebb hasznosítására. Áz átalakított környezet jelentős hatással van a vízgyűjtő növény- és állatvilágára, az ott lakók életmódjára, egészségére, szociális és egyéb helyzetére stb. Ezért joggal mondják a jelenkor történészei egyre gyakrabban, sőt esetenként elismerően, hogy a vízrendezéseket megtervező és végrehajtó kultúrmérnökök fontosabb szereplői a modern történelmünknek, mint a kor pártpolitikusai. A természetharmonikus vízrendezés érdekében hasznos áttekinteni azokat az elveket, melyek alapján létrejött az a művi környezet, amit jó esetben eredeti természetes állapotnak érzünk, és rosszabb esetben pedig kiindulási, vagy nulla állapotnak mondunk. Beszédes József. „Vízi természeti törvény próbáúr című munkájában összefoglalja a vízrendezésekre vonatkozó tennészeti törvényeket. Az 183 l-ben kelt munkájának legfontosabb idevágó mondatai a következők: „Vízi természeti törvény (...) azon leghelyesebb ok. melly végett a 'vizeknek legtöbb hasznát illőséggel vehetik az emberek. Vízi természeti A kézirat érkezett: 1997. VII. 7. Dr. Madarassv László, oki. mérnök. Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Vízgazdálkodási Tanszék.