Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
2. füzet - Kumánovics György: Karsztvízgazdálkodás a Dunántúli-középhegységben
Karsztvizgazdálkodás a Dunántiili-középheg\'séghen 239 karsztvizszint-térképek (VITUKI 1968-1975) szerkesztésében, kiadásában zavarok álltak elő, elsősorban az utóbbi években bizonytalanná vált pénzügyi források következtében. Ugyanúgy pénzügyi okokból nem készül a 80-as években gyakorlattá vált rendszeres vízháztartási értékelés (VITUKI 1986/a, 1986/b, 1988/a, 1988/b) sem. A DKH-ra elkészített VITUKI-modell adatokkal való töltése még folyik, a lendület még tart. Reményeim szerint ebben az évben erről a holtpontról kimozdulunk. Az I. láblázat tartalmazza a most folyó vízügyi megfigyelések szükségesek és talán elégségesek is, hogy a DKH jelentős vízkészletéről gondos gazdaként legyenek megfelelő ismereteink. Ezek csak akkor valósulhatnak meg, ha a megfigyeléseket és az egyéb begyűjtött információkat —üzemi adatszolgáltatás, vízminőségi törzshálózat, expedíciós mérések, pl. a kisvízfolyásokról - értékeljük és visszahatásukként azt és úgy észleljük, ahogy arra szükség van. A regeneráció megindult, melynek előrejelzése pl. részterületenként is szükséges, mert ahol nem vátjuk a vizet ott esetleg kárt is okozhat. A DKH-modellt az érintett vízügyi igazgatóságokhoz kellene telepíteni és kényszerpályát kellene kijelölni a modell megfelelő minőségű alapadatokkal való feltöltésére. Ma már a számítástechnikai háttér és a fogadókészség is megvan erre. Állítsuk a vízkészlet-gazdálkodás szolgálatába a rendelkezésre álló módszereket. Meg kellene határozni a DKH karsztvízgazdálkodásában a jövőben alkalmazni kívánt elveket, melyek a szintén kijelölendő célállapothoz elvezetnek. Mindezek nélkül nem lehet a vízgyűjtő vízgazdálkodás-fejlesztési tervezésben érdemi lépéseket tenni. Remélem a DKH vízgazdálkodásának az elmúlt évtizedekben lejátszódott eseményeit sikerült a vízügyi szakigazgatási szempontból összefoglalni és rámutatni arra, hogy a bányavíz-kiemelések mennyiségének lecsökkentésével a vízgazdálkodási feladataink nem fejeződtek be. IRODALOM ALUTERV: A Nyirád -Izamajor térségében a karsztvízszint befolyásolására végzett vizimunkák vízjogi létesítési dokumentációi. ALUTERV. Budapest. 1966--1970. Bäcker T.— Müller P.: A Dunántúli Karszthegység karsztfigyelö hálózatának terve. Beszámoló a VITUKI 1967. évi munkájáról. Budapest. 1969. Csepregi A.: A karsztos beszivárgás számítási módszereinek összehasonlítása a vízszintváltozások elemzése alapján. Hidrológiai Közlöny. 3. szám 1985. KDT VÍZIG: A DKH bányabezárások óta történt változások számbavétele, helyzetértékelés és a to feladatok meghatározása. KDT VÍZIG Székesfehérvár. 1995. Kessler H.: A beszivárgási százalék és a tartósan kitermelhető vízmennyiség karsztvidéken. Vízügyi Közlemények 1954/2. Kessler H.: Az országos forrásnyilvántartás. Tanulmányok és kutatási eredmények. 7. szám. VITUKI. Budapest. 1959. KFBI: Eocén-bányászat vízjogi létesítési engedélyezési dokumentáció. KFBI, TSZV. DSZV, ALUTERV, FKI. 1983-84. VITUKI: Jelentés a DKH karsztviz-megfigyelö hálózatának 1968. évi és 1969. I. félévi építési munkáról. Tsz: III. 2. 3. 6. (kézirat) VITUKI. Budapest. 1969. VITUKI: Dunántúli-középhegység karsztvízszint térképe. Megjelent 1968-1975 között VITUKI. Budapest. 1968-1975. VITUKI: A nyirádi aktív víztelenítés hatásának vizsgálata, különös tekintettel a Hévizi-tóforrásra. Tsz: III. 4. 3. 34. (kézirat) VITUKI. Budapest. 1975.
