Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
2. füzet - Kumánovics György: Karsztvízgazdálkodás a Dunántúli-középhegységben
Karsztvizgazdálkodás a Dunántiili-középheg\'séghen 233 A bányászati vízelvonásokkal egyidöben előtérbe került a bánvászali érdekből kiemelt vizek hasznosítása. Az elsők között épült ki 1961-ben a csőri források részbeni elvonása miatt, részben Székesfehérvár növekvő vízigényének kielégítésére a Kincsesbánya—Székesfehérvár közötti I. sz. gravitációs vezeték. Kezdetben a bányában történő vízkiemelés módját (pl. Kincsesbánya) még nem befolyásolta a hasznosítás, de a 70-es évektől már egyre inkább törekedett a bányászat a megfelelő ivóvíz-minőségű víz zárt rendszerben történő biztosítására. Ekkortól kezdődően építették ki a nyirád-ajkai távvezeték (1969-1972), a nyugat-balatoni RV 1. ütem (1969-1971), a rákhegyi RV I. ütem (1970-1971), és a TORV (XV/B 1965, XI V/A 1974) ma is működő alapelemeit. A Dunántúli-középhegységben a karsztvízszint megfigyelések időben elmaradtak a forrás megfigyelésektől, ezért a 60-as évek elején a térségi információk is szegényesek voltak. A bányászat a saját méréseik felhasználásával elkészítette az első regionális értékelést rögzítő vízszinttérképeket ( 1966-1967). A vízügy a bányászati fejlesztési forrásokat is bevonva, az 1967-1970 közötti időszakban, megkezdte a karsztvízszint észlelőhálózat kiépítését (Böcker—Müller 1969). A megfigyelö-kutak pontszerű kijelöléséhez a hagyományos földtani módszereken túl már a légifotó interpretációt és a felszíni geofizikai módszereket is alkalmazták ( VITUKI 1969), jó eredménnyel. A mai értelemben vett szakszerű, a regionális hatások megfigyelésére alkalmas hálózat a 70es évek elejétől áll (VITUKI 1976) rendelkezésre. Az első vízügyi, a VITUKI által szerkesztett karsztvízszint-térkép 1969-ben az 1968. év január 1-i állapotra készült el az 1958-as évre rekonstruált, zavartalan helyzetet tükröző vízszint, nyomásszint térképpel egyidöben (VITUKI 1968—1975). A megfigyelö-kutak számának növekedésével — azzal természetesen össze nem függően - a forrásmérések száma sajnálatos módon csökkent. Az I. táblázatban talál/. táblázat A Dunántúli-középhegység hidrológiai állomásainak adatai Terület Forrásmérések száma Hálózati kutak száma Üzemeltető VÍZIG Terület 1950* 1985* * 1997 1950 1997 Üzemeltető VÍZIG Terület db Üzemeltető VÍZIG Keszthelyi hg. 9 32** 1 1 51 NYUDU — KDT Bakony 98 143** 1 10 4 53 KDT Balaton-felvidék 78 135** 5 2 20 KDT Gerecse 36 36** 1 26 ÉDU - KDT Vértes 36 39** — 28 ÉDU-KDT Pilis 44 193** ; 1 23 ÉDU-KDT Budai hg. 31 48** í — 32 KD Összesen 332 626** 18 9 233 * az 1950-es években mért források nem rendszeres méréseket jelentenek, "az összes 1985-ben dokumentált források számát jelenti