Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Liebe Pál: A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon

216 Liebe Pál A nem teljesen zárt hévíztárolókban az utánpótlás — hasonlóan a porózus hévíztárolókhoz — a sekélyebb hornokrétegeken keresztül végső soron a felszíni vizekből, vagy a talajvízből történik. Medenceterületeink nagy részén a hévíztermelés jelentősen meghaladja az eredeti utánpótlásnak a mértékét. Ez azt jelenti, hogy termeléssel előidézett a nyomáscsökkenés hatására sokkal több víz szivárog le a felszínközelböl a hévíztároló rétegekbe, mint korábban, a kitermelés előtt, miközben a mélyebb fekvésű területeken az említett, felfelé történő szivárgás megszűnt. Ahol a felszín alatti víztermelés nagyobb, mint a felszín felöl érkező utánpótlás, ott tartós nyomáscsökkenés és vízszintsüllyedés indul meg. Ennek jelei mutatkoznak a Duna—Tisza-közén, ahol a tartós, többméteres talajvízszint-süllyedés egyik oka a dél-alföldi hévíztermelés is lehet, bár a fő ok az aszályos időjárásban, valamint a sekélyebb rétegekből történő, ivóvízellátási célú víztermelésben keresendő. A vertikális hidraulikai kapcsolatok miatt a talajvízháztartás egyensúlya más területeken is korlátját képezheti a mélyebb rétegek, s köztük a hévíztárolók termelésének. Ahol a hévíztároló-rétegek a felettük települt hidegebb vizű rétegektől hidraulikailag el vannak szigetelve, ez a környezeti probléma nem lép fel, de az utánpótlódás hiánya miatt a nyomáscsökkenés ott is nagymértékű és tartós lehet. A hévíztárolók regionális és lokális nyomáscsökkenésének következménye volt, hogy az újonnan létesített hévízkutak kezdeti kútfejnyomása egyre csökkent, s növekedett azoknak a kutaknak az aránya, amelyek nyugalmi vízszintje már építéskor sem emelkedett a terepszint fölé (6. ábra). Az 1985 után létesített hévízkutaknak mára fele 1965-ig 66-70 71-75 76-80 81-85 1991-tôl Év 6. ábra. Pozitív hévízkutak százalékos alakulása Figure 6. Variation oj the percentage ratio of positive thermal wells Bild 6. Ganglinie des prozentmäßigen Anteils der positiven Thermalwasserhrunnen рис. 6 Процентное изменение положительных скважин термальных вод