Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Liebe Pál: A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon

206 Liehe Pál I. áhra. Magyarország hévíztárolói Figure I. Thermal water aquifers of Hungary BUd 1. Die Thermalwasserspeicher Ungarns рис. I Водовмещаюшие толщи термальных вод Венгрии — a törmelékes medenceüledékek tároló típusához főként a felső pannon-pleisztocén homokos képződmények sorolhatók, de ide tartoznak a ritkán előforduló alsó pannon, miocén, oligocén hévíztároló képződmények is (1. ábra). 1.1.1. Karbonátos, hasadékos alaphegységi héviztárolók. A történelmileg ismert hévízforrások, amelyeket már a rómaiak is hasznosítottak, s amelyek mellett főleg a török hódoltság ideje alatt számos gyógyfürdő épült ki, karszthegységeink peremén ( 1. ábra) fakadtak (Hévíz, Buda, Eger). A kutatások kimutatták, hogy az itt fakadó melegvizek tulajdonképpen a karszthegységek esetleg távolabbi fedetlen mészkő és dolomit kibúvásainak területén beszivárgó csapadékvízből kapják utánpótlásukat, majd több ezer éves tartózkodás és nagy mélységig történő leáramlás után a közetekből kioldott ásványi anyagokkal gazdagodva a felszínre törnek. Az első mesterséges hévízfeltárások is ezekhez az előfordulásokhoz kapcsolódtak (1866: Harkány, 1867: Budapest, Margitsziget, 1868-1978: Városliget). Az egyre nagyobb mélységű fúrásokkal tulajdonképpen azt a meleg karsztvizet tárták fel, amely a hegységek percmén, a vízzáró fedőrétegek alatti repedezett karsztos közettömegben mozog a hévforrások felé. A főképpen triász, alárendelten kréta, mészkő és a dolomit kőzettömegek (egyes helyeken az ezekhez hidraulikailag különböző mertekben kap-