Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam 1998. évi 1. füzet AZ ÉGHAJLATVÁLTZÁS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Az 1997. évi meteorológiai tudományos napok BÁLINT GÁBOR A Magyar Tudományos Akadémia Meteorológiai Tudományos Bizottsága, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Országos Meteorológiai Szolgálat szervezé­sében 1997. november 20-21. között tartatta a szokásos meteorológiai tudományos na­pok rendezvényeit. A hosszú múltra visszatekintő előadássorozat ezúttal a Jogi Kar díszterme adott méltó környezetet. A megnyitó ülés elnöke Götz Gusztáv nem titkolta az éghajlatváltozással és kö­vetkezményeivel kapcsolatos személyes fenntartásait, a meteorológus szakmán belül és kívül hangoztatott, meglévő bizonytalanságokat. Mészáros Ernő bevezető előadá­sában az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység kapcsolatáról a jövő nagy kihívá­saként beszélt. A légkörbe került üvegházhatást kiváltó gázok mennyiségének növe­kedése és a modellezett hőmérsékletnövekedés közötti eltéréseket, ellentmondásokat magyarázni látszik, ugyancsak az emberi tevékenység alatt a levegőbe került aeroszol részecskék növekedése. Az aeroszol részecskék tartózkodási ideje sokkal kisebb mint az üvegházgázoké. Hatásuk inkább csak regionálisan, mint az egész földi légkörben érvényesül. A bevezető jellegű előadások sorát Czelnai Rudolf folytatta W. Broecker oceanog­ráfus és klimatológus életmüvének — a „nagy óceáni szállítószalag" kimutatásának ecsetelésével. A grönlandi jégben rögzült éghajlati változékonyságot magyarázó me­chanizmus ahhoz is alapot ad, hogy kijelenthető, ha az üvegházhatás növekedése által okozott esetleges éghajlatváltozás bekövetkezik, ez feltehetőleg nem sima és fokoza­tos átmenetekkel jelentkezik. Bartholy J.—Mika J. összefoglalója az éghajlat-előrejel­zés bizonyosságaival és a felmerülő kételyekkel foglalkozott. Elindult-e már a globális felmelegedés? Mit mondanak a mérési adatok, a légkör és az éghajlati rendszer más összetevőinek állapotait együttesen szimuláló modellek? Külön foglalkozott az előa­dás az ún. El-Nino —déli oszcilláció jelenségével, amely idén erős anomáliával jelent­kezett és felvetette kapcsolatát a globális melegedési tendenciával. Pálvölgyi T.: —Fa­ragó T. az éghajlatváltozási kormányközi testület (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC) az éghajlatváltozás tudományos, technológiai, társadalmi és gazda­sági hátteréről szóló helyzetértékelésével foglalkozott. A környezet klímaérzékeny alrendszereiben jelentkező változások kimutatásával foglalkozó ülésszak keretében Szegi—Tóth F. a hatás/kár vizsgálatok és a megelő­zés/késleltetés költségelemzéseihez használt eljárások egyesítésével nyert integrált ér­tékelési modellekről szólt. A közgazdasági megközelítés után Harnos Zs. a 2—4 °C kö­zötti hőmérsékletnövekedés és csapadékeloszlás módosulás hatására a búza, kukorica és burgonya termeszthetőségében beálló változásokat taglalta. Mátyás Cs. az erdei fa­fajok alkalmazkodóképessége és az éghajlati változékonyság kapcsolata okán érzék­letesen ecsetelte a faj vándorlás és a genetikai adaptáció lehetőségeit. Varga Z. az egész

Next

/
Thumbnails
Contents