Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam 1998. évi 1. füzet AZ ÉGHAJLATVÁLTZÁS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Az 1997. évi meteorológiai tudományos napok BÁLINT GÁBOR A Magyar Tudományos Akadémia Meteorológiai Tudományos Bizottsága, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Országos Meteorológiai Szolgálat szervezésében 1997. november 20-21. között tartatta a szokásos meteorológiai tudományos napok rendezvényeit. A hosszú múltra visszatekintő előadássorozat ezúttal a Jogi Kar díszterme adott méltó környezetet. A megnyitó ülés elnöke Götz Gusztáv nem titkolta az éghajlatváltozással és következményeivel kapcsolatos személyes fenntartásait, a meteorológus szakmán belül és kívül hangoztatott, meglévő bizonytalanságokat. Mészáros Ernő bevezető előadásában az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység kapcsolatáról a jövő nagy kihívásaként beszélt. A légkörbe került üvegházhatást kiváltó gázok mennyiségének növekedése és a modellezett hőmérsékletnövekedés közötti eltéréseket, ellentmondásokat magyarázni látszik, ugyancsak az emberi tevékenység alatt a levegőbe került aeroszol részecskék növekedése. Az aeroszol részecskék tartózkodási ideje sokkal kisebb mint az üvegházgázoké. Hatásuk inkább csak regionálisan, mint az egész földi légkörben érvényesül. A bevezető jellegű előadások sorát Czelnai Rudolf folytatta W. Broecker oceanográfus és klimatológus életmüvének — a „nagy óceáni szállítószalag" kimutatásának ecsetelésével. A grönlandi jégben rögzült éghajlati változékonyságot magyarázó mechanizmus ahhoz is alapot ad, hogy kijelenthető, ha az üvegházhatás növekedése által okozott esetleges éghajlatváltozás bekövetkezik, ez feltehetőleg nem sima és fokozatos átmenetekkel jelentkezik. Bartholy J.—Mika J. összefoglalója az éghajlat-előrejelzés bizonyosságaival és a felmerülő kételyekkel foglalkozott. Elindult-e már a globális felmelegedés? Mit mondanak a mérési adatok, a légkör és az éghajlati rendszer más összetevőinek állapotait együttesen szimuláló modellek? Külön foglalkozott az előadás az ún. El-Nino —déli oszcilláció jelenségével, amely idén erős anomáliával jelentkezett és felvetette kapcsolatát a globális melegedési tendenciával. Pálvölgyi T.: —Faragó T. az éghajlatváltozási kormányközi testület (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC) az éghajlatváltozás tudományos, technológiai, társadalmi és gazdasági hátteréről szóló helyzetértékelésével foglalkozott. A környezet klímaérzékeny alrendszereiben jelentkező változások kimutatásával foglalkozó ülésszak keretében Szegi—Tóth F. a hatás/kár vizsgálatok és a megelőzés/késleltetés költségelemzéseihez használt eljárások egyesítésével nyert integrált értékelési modellekről szólt. A közgazdasági megközelítés után Harnos Zs. a 2—4 °C közötti hőmérsékletnövekedés és csapadékeloszlás módosulás hatására a búza, kukorica és burgonya termeszthetőségében beálló változásokat taglalta. Mátyás Cs. az erdei fafajok alkalmazkodóképessége és az éghajlati változékonyság kapcsolata okán érzékletesen ecsetelte a faj vándorlás és a genetikai adaptáció lehetőségeit. Varga Z. az egész