Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az aszály vízgazdálkodási hatásai mag\>arországon 177 költségvetésből eddig 560 millió forintot fordítottak a beruházásokra. A vízbázisvédelmi beruházások teljes költségigénye — 1995. évi árakon - mintegy 3 milliárd forint. 2.8. A Duna hajózhatósága A Duna hajózhatósági problémái — a vízhozam csökkenésével és a folyam elterelésével is összefüggésben - 1990 után váltak különösen súlyossá és gyakorivá. A nemzetközi hajóút fenntartása, túl a hazai érdeken, nemzetközi kötelezettség is. A feladat megoldására holland kormánysegélyböl feltáró tanulmány készült. A Kormány 2087/1996. (III. 13.) számon határozatot hozott arra, hogy a Duna hajózási szempontból legkritikusabb szakaszainak rehabilitációjára kiemelt programot indít. A program 1997-ben 400 millió forint felhasználásával kezdődik. A Duna Szap-Budapest közötti szakaszának teljes rehabilitációjához 30 milliárd forintra lenne szükség. 2.9. Egyéb vízgazdálkodási programok Akiszáradással fenyegető Velencei-tó vízpótlására a Kormány 3060/1993. számú határozata hozott döntést. Ennek érdekében más vízgyűjtőről mesterségesen odavezetett vízzel 1993-95 között 11 millió m

3-rel pótolták a tó vízkészletét. A költségek meghaladták a 600 millió forintot. A mintegy 700 km

2 kiterjedésű Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer még a 70-es években megkezdett munkálatainak folytatására az érdekeltek — a kormányzat ösztönzésére - érdekszövetséget kívánnak létrehozni. Céljuk, hogy a meglévő tározók száraz időszakban is hasznosíthatók legyenek és növelni lehessen az öntözött területeket. A kiskörei öntözőrendszer Jászsági-főcsatornájának meghosszabbítására irányuló helyi kezdeményezés hatására az ügyben érintett minisztériumok és a területileg illetékes önkormányzat 1997-ben megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére irtak ki pályázatot. Cél: az öntözési lehetőség megteremtése a Jászság vízhiányos, magasabb fekvésű területein, mintegy 200 km

2-en. A Tisza-Körös-völgyi Vízgazdálkodási Rendszer funkciója a tiszai vízkészletek területi szétosztása és a Körös-völgy vízpótlása. Az 1990. és az 1992. évi rendkívüli szárazság tapasztalati szükségessé tették a vízgazdálkodási rendszer egészére kiterjedő több fokozatú vízkorlátozási szabályzat kidolgozását és bevezetését. Ez alkalmas a vízhiányos állapotok optimális kezelésére. A Fekete-Körös—Sebes-Körös—Berettyó térsége vízgazdálkodásának fejlesztésére előkészítés alatt áll egy magyar-román PHARE-program, amely többek között a kisvízi időszakokban kicsúcsosodó vízkészlet-megosztási problémák megoldását célozza, s egyben az ökológiai állapotokon is javítani kíván. A Maros hordalékkúp igen jó minőségű felszín alatti vízkészlete Békés megye legfontosabb regionális jelentőségű ivóvízellátási bázisa, melynek öntözési célú felhasználást - a vízkészlet védelme érdekében - korlátozni kell. Az öntözési igények