Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az aszály vízgazdálkodási hatásai mag\>arországon 175 tőségei, mivel a folyók vízgyűjtőjének hegyvidéki része zömmel külföldön van. Ezért előtérbe került a síkvidéki és a dombvidéki tározás. A több évtizedes „tározóépítési programok" keretében eddig mintegy 400 tározó létesült (ebből kb. száz síkvidéken); összkapacitásuk kb. 400 millió m

3, tehát meglehetősen kis tározókról van szó. Zömük többcélú hasznosítású (halászat, öntözés, árvízcsúcs-csökkentés, stb.). A folyók duzzasztott bögéjében hullámtéri- és medertározókat alakítottak ki. (Ezek közül legnagyobb a Kiskörei-tározó, más néven Tisza-tó.) Üdülési célú hasznosításuk miatt tározókapacitásuk alig használható ki. A víztározás fejlesztésére jelenleg három program van kidolgozás alatt: a dombvidéki tározási lehetöségék fölmérése és az információk katalógus-szerű közzététele, a Tisza-völgy ún. „zöld-folyosó" programja (a meder- és oldaltározók igénybevételének lehetőségei természetvédelmi célból), valamint a meglévő tározók bővítési lehetőségeinek vizsgálata. 2.3. A holtág-program A Tisza-völgyi holtágak megmentését és ésszerű hasznosítását célzó program 1993-ban indult meg egy átfogó felméréssel, majd több rehabilitációs esettanulmány és ismeretterjesztő kiadvány készült. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1996-ban jelentést készített a Kormánynak az öt hektárnál nagyobb holtágak (a Tisza-völgyben közel kétszáz ilyen van) rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekről. Ennek kapcsán megalakult a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának a holtágakkal foglalkozó, a tervezett beavatkozásokat koordináló eseti albizottsága. Az egyik fő feladat a természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű holtágak védelmének megoldása. A többi holtágnál a jóléti és a gazdasági célú hasznosítás összehangolására kell törekedni, melyhez — tekintettel a gyakori száraz időszakokra - nélkülözhetetlen a holtágak vízpótlása. 2.4. Az Alföld-program Az Alföld egészére vonatkozó területfejlesztési, tájvédelmi és tájhasznosítási programokat a Kormány 2042/1994. (V. 9.) számú határozata rögzíti. Ebben - a már említett zöld-folyosó programon túl - több olyan rendelkezést találunk, amelyek részei a szárazság elleni küzdelemnek. Pl.: a felszíni és a felszín alatti vízkészletek új elosztási rendjének kialakítása, közép- és hosszú távú vízgazdálkodási koncepció készítése (különös tekintettel a tározási lehetőségekre), intézkedési terv a határvízi nemzetközi szerződések kiterjesztésére a felszín alatti vizekre, évente 100 km

2 erdő telepítése az Alföld adottságaihoz alkalmazkodva. A Kormány 2152/1995. (V. 25.) határozata az Alföld-program 1996. évi feladatait írta elő, a területfejlesztésről és rendezésről szóló frissen megjelent törvény szellemében. A legújabb öntözésfejlesztési programot a 2061/1994. számú kormányhatározat tartalmazza. E szerint az ezredfordulóig az öntözésre berendezett területet ezer km

2-rel tervezik növelni, és ezer km

2-en rekonstrukciót kívánnak végrehajtani. A tervezett fej-