Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam 1998. évi 1. füzet AZ ASZÁLY VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÁSAI MAGYARORSZÁGON DR. PÁLFAI IMRE, DR. SZILÁRD GYÖRGY és DR. VÁRADI JÓZSEF Magyarország területének jelentős része a szub-humid és a szemi-arid éghajlati övezethez tartozik. Az évi csapadék és a lehetséges párolgás aránya az elmúlt húsz év során általában 0,65-nél kisebb volt. Legszárazabb területünk az Alföld. Ezen belül a Duna—Tisza közi homokhátság különösen veszélyeztetett, mert a tartós szárazság okozta, de emberi tevékenységgel is növelt talajvízszint-süllyedés miatt itt-ott már az elsivatagosodásjelei is fölfedezhetők. Hasonlójelenségek-valamivel csekélyebb formában — megfigyelhetők az Alföld más hátsági jellegű területein is, pl. a Nyírségben és a Maros hordalékkúpján. Nagymértékű talajleromlásról még nem beszélhetünk, de az éghajlat kedvezőtlen megváltozása esetén ez a folyamat felerősödhet, amit feltétlenül meg kell akadályozni, mert természeti katasztrófához és súlyos társadalmi-gazdasági problémákhoz vezetne. Az alföldi lakosság fő megélhetési forrása ugyanis a mezőgazdaságban van, s ha ennek természeti feltételei romlanak, az végső soron a lakosság elszegényedését, majd elvándorlását idézné elő. Az elsivatagosodás hazánkban csak lokális jelenség és inkább távlati veszélyt jelent, de az aszály nagy területeket érint, és gyakran súlyos károkat okoz, elsősorban a mezőgazdaságban. Magyarország területének kb. 90%-a aszállyal veszélyeztetett terület (/. ábra). Aszálymentesnek csupán az ország nyugati-délnyugati határvidéke minősíthető. A legsúlyosabb aszályok az Alföldön, főleg annak középső térségében alakulnak ki. Sajátos vonás az aszályok előfordulásának periodicitása, azaz a száraz és a nedves évsorozatok váltakozása. Az Alföldön tíz évből átlagban négy szokott aszályos lenni, de pl. az 1986-1995 közötti tíz év közül hetet lehet kisebb-nagyobb mértékben aszályosnak minősíteni, viszont 1976-1985 között csak három aszályos esztendő fordult elő. (Az aszály mértékének kifejezésére Magyarországon, de több szomszédos országban is, elterjedten alkalmazzák a Pál fai-féle aszályossági indexet, a PA I-t [Pálfai 1991].) A PA1 1931—1997 közötti, 68 állomás adatából meghatározott országos területi átlagát az I. táblázatban, míg területi eloszlását — az 1980-as és az 1990-es évtized A kézirat érkezett: 1997. XII. 5. Dr. Pálfai Imre oki. mémök, az Alsó-Tisza vidéki Vizügyi Igazgatóság (ATIVIZIG, Szeged) osztályvezetője. Dr. Szilárd György oki. mg. mérnők, az Országos Vizügyi Főigazgatóság (OVF, Budapest) főosztályvezetője. Dr. Váradi József oki. mérnök, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM, Budapest) főosztályvezetője. A Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) által 1997. szeptember 11—12-én Oxfordban rendezett tanácskozásra beküldött dolgozat magyar változata. A dolgozat eredeti címe: Use of the drought index (PAI) and water management influence of the drought in Hungary: some pratical examples. Megjelent a tanácskozás kiadványában. Az aszály-előrejelzés gyakorlati alkalmazása című részt — a tanulmány magyar változatához - Tólh László Menyhért (OVF) állította össze.