Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A magyarországi Felső-Duna és a talajvíz kapcsolata 149 3.3. Vízpótlás a BNV felső alrendszerében a szlovák oldalon A vízpótlás a szlovák oldalon is egy háromágú rendszer. A Csallóköz a Kis-Duna (északon a dombok lábánál) és a bősi üzemvizcsatorna (délen párhuzamosan a Dunával) között egy öntözött, sik alföld. Az öntöző rendszert egy, a felvíz csatornára telepített vízkivételi mű látja el gravitációsan öntözővízzel, ha száraz periódus vízhiányt okoz a mezőgazdaságnak. A lecsapoló rendszer pedig segít helyreállítani a vízháztartást, ha belvízi elöntés fenyegeti a területet, nedves periódusban. A Kis-Duna vízellátása a peremi talajvízállást szabályozza. A háromágú vízpótló rendszer harmadik ága látja el vízzel a hullámteret és a rajta lévő mellékágrendszert, a dunakiliti vízlépcső és a Bős közötti szakaszon. Bős és Szap (az alvíz csatorna dunai torkolata) között nincs szükség kiegészítő vízpótlásra, minthogy a csatlakozás miatti visszaduzzasztás megemeli a Duna vízszintjét és ez elegendő nedvesség-pótlást biztosít a hullámtér talajában is. A vízpótló rendszer igazodik a Duna adottságaihoz (Stancíková 1996, Holubová—Klúcovská-Szolgay 1996). Ezek szerint a felvíz csatornán Dobrohorstnál lévő vízkivételi mü látja el a szlovák oldali hullámteret és a rajta lévő mellékágakat vízzel. A mellékág rendszer fő ágának hossza eléri a 23 km-t, ami 13 egymás után következő medencéből áll, mint egy kaszkád-sor (mintegy fele mesterségesen kialakítva, alacsony fenékküszöbökkel, míg a másik fele természetes eredetű). A mellékágak a hullámtéren el vannak zárva a Duna középvízi főmedrétől. Ennek következtében a hullámtéri mellékágak vízellátására és/vagy a hullámtér elárasztására szolgáló vízhozam a Duna főmedrét vagy beszivárgás útján vagy a hullámtéri mellékágak főágának torkolati müve útján, felszíni vizként érheti el. így, a Duna bal oldali hullámtere a középvízi főmedertől elkülönült vízellátással rendelkezik. Sumbal (\ 996) közzétette egy matematikai modellel végzett vizsgálat eredményeit, melyben egybevetette a hullámtéri vízellátás tervezett adatait a kísérleti megvalósítás során mért eredményekkel. Az elfogadható egyezés a tervezők feltételezését igazolta. Az összefoglaló megállapítás szerint a baloldali hullámtér ellátható 30-230 m

3/s vízhozammal, amivel a korábbi „természeteshez" hasonló vízjárás állítható elő. A vízjáték alsó szélső értéke (kisvíz) esetén csak a hullámtéri mellékágakon van (szerény) vízmozgás, míg az árvíz elönti a hullámtér felszínét. A vízjárás ökológiai, halászati, természetvédelmi igények szerint alakítható. Ez a háromágú vízpótló rendszer a baloldalon képes kielégíteni a felszíni vízháztartással összefüggő igények mellett a felszín alatti vízháztartást is, a három ág egyesülő hatásaként. 4. Összefoglalás A Kisalföld vízháztartásának helyreállításánál és fejlesztésénél csak a szakmai szempontokat figyelembe véve, megállapítható, hogy a kialakult helyzetben nincs ideális megoldás. A dunacsúnyi vízlépcső megépült és üzembe helyezték, ezért a dunakiliti vízlépcső hatékonysága, eredeti feladatának ellátása csak valami kompromisszumos úton képzelhető el. A hágai Nemzetközi Bíróság ítélete 155. paragrafus, 2.