Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A magyarországi Felső-Duna és a talajvíz kapcsolata 141 rétegvonalai felvíz felé görbülve csatlakoznak a Dunához (3. ábra), amiből arra lehet következtetni, hogy a talajvíz táplálja a Duna vízét. A talajvíz-térkép - tengerszint feletti magasságot bemutató — rétegvonalai egy, időben változó szivárgási folyamat pillanatnyi állapotát tükrözik. A talaj vízmozgás gyakorlatilag sohasem válhat időben állandóvá, mert e mozgásfolyamatot a Duna nyíltfelszínü vízmozgása indukálja. E nyíltfelszínü vízmozgásról pedig köztudott, hogy gyakorlatilag mindig időben változó folyamat. A kétféle időben változó folyamat változási sebessége azonban — a mozgás jellegéből adódóan - lényegesen eltér egymástól, és ezért szinte kizártnak tekinthető, hogy a talajvizmozgás folyamatában legyen olyan időszak, amikor a mozgás időben állandó jellegű. A Kisalföld allúviumának talaj víztáplálását és -elvonását a Duna 1990. évi középvízhozamának hossz-szelvénye (4. ábra) is alátámasztja ( VITUKI 1992). A Duna vízhozama Rajka környékén ugrásszerűen lecsökken, amit csak részben indokol a csallóközi Kis-Duna és a szigetközi Mosoni-Duna kitorkollása. E mellékágak vízhozamát meghaladó csökkenés magyarázata (VITUKI 1992), hogy a többlet Pozsony és Rajka között belép a talaj vízmozgásba és így folytatja útját. Gönyű táján az ugrásszerű vízhozam növekedést csak részben indokolja a Mosoni-Dunának a Lajta, Rábca, Rába, Marcal vízhozamával megnövelt visszacsatlakozása. A Komárom és Szob környékén tapasztalható ugrások a Duna vízhozamában, a mellékvízfolyások csatlakozásával igazolhatók. 4. ábra. A Duna 1990. évi középvízhozamának hossz-szelvénye Fig. 4. Longitudinal discharge profile of Danube at mean flow in 1990 Bild 4. Längsschnittmäßige Darstellung des mittleren Abflusses der Donau im Jahre 1990 рис 4 Продольный профиль средних расходов воды за 1990 г.