Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Illés L.-Juhászné Virág M.-Konecsny K.: A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartása

A Lónyay-föcsatorna vízgyiijtöjének vízháztartása 125 Az oldalirányú vízforgalom R

0=5 mm/év (135 km átádási hosszal 4 • 104— 10~

3 nyomásfelületek horizontális esésével, 400, 300, 150 m

2/d átlagos transzmisszibilitással számolva). Csak eláramlást tételezünk fel a területről. A terület D-i részén sem ki-, sem beáramlást nem veszünk figyelembe (ez utóbbi igen kis nagyságrendű lehet), A felszín alatti vízkitermelés Rwotvkr

Ю mm/év (50 000 m

3/d 1993. évi regisztrált vízkitenneléssel számolva, figyelembe véve az engedély nélküli vízkitermeléseket), A talajvíztartó kiürülése R,= 10 mm/a (az elmúlt 10 évben a természetes vízjárású kutak vízszintje átlagosan 1,0 m-el süllyedt. A süllyedés mértéke tehát 100 mm/a, 0,1 porozitást feltételezve a leürülés 10 mm/a), A felszín és felszín alatti vízmérleg együttes hibája A=+2—7 mm, ami számos bizonytalansági tényezőt figyelembe véve elfogadható értéknek tekinthető, különösen ha figyelembe vesszük azt is, hogy ez a felszín és felszín alatti vízháztartási mérleg együttes hibájának is tekinthető. A felszíni és felszín alatti vízháztartási mérleg elemeinek becsült értékeit a 10. ábra mutatja. 5. A felszíni és a felszín alatti befolyásoló antropogén hatások összefoglalása Az emberi hatások a múltban és a jelenben különböző módon és mértékben befolyásolták a felszíni és felszín alatti vízháztartás alakulását. Az áttekinthetőség érdekében összegyűjtöttük és rendszereztük a feltárt hatásokat és az ok-okozati összefüggéseket (III. táblázat). A táblázathoz fűzhető általános megjegyzések: — Ha egy vízgyűjtőn az emberi beavatkozások hatását kívánjuk kimutatni, nem elegendő csak az utóbbi évtizedek adatsorait elemezni, szükség van a korábbi időszak vizsgálatára is. A Lónyay-föcsatorna vizsgálata példaértékkel azt mutatja be, hogy a legnagyobb változások okozója a múlt század második felének vízszabályozó és lecsapoló tevékenysége volt. Ugyancsak jelentős hatást gyakorolt a vízforgalomra a XX. század eleji erdősítés is. — A múltban, sokkal jelentősebbek voltak a természetes éghajlati ingadozások mint az utóbbi évtizedekben, ezért messzemenő klímaváltozási tendenciákat két-három évtized megfigyelési adatsora alapján megalapozottan tenni nem lehet. 6. Következtetések, további feladatok A Lónyay-föcsatorna vízgyűjtő 1963—93 évi felszíni és felszín alatti vízforgalmi elemzése azt mutatja, hogy az emberi beavatkozások hatása a vízháztartásra, egyre jelentősebb ugyan, de még mindig kisebb, mint az éghajlati ingadozások okozta hatások. A mérhető emberi hatás eltörpül a legutóbbi csapadékszegény évtized hatása mellett, ami a felszíni lefolyásban, az evapotranszspiráció növekedésében vagy a talajvízszintek radikális csökkenésében jelentkezett. Az utóbbi 2—3 évtized emberi beavatkozásai tehát nem mennyiségi, hanem első-