Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
1. füzet - Illés L.-Juhászné Virág M.-Konecsny K.: A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartása
A Lónyay-föcsatorna vízgyiijtöjének vízháztartása 123 A. Lónyay-föcsatorna vízgyűjtő területén a fő vízbeszerzési lehetőséget a pliocénpleisztocén korú törmelékes tárolók jelentik. A pliocén-pleisztocén képződmények határán lévő igen kis áteresztő képességű agyagos rétegek jelenléte miatt a felszín alatti vízforgalom vizsgálatánál a pleisztocén összletet önálló rendszernek tekintettük (Halász 1975). Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a felülről történő utánpótlódás lehetőségét a pliocén összlet felé kizártnak tekintenénk. A Nyírségben a beszivárgó víz egy része oldalirányba az Ecsedí-láp valamint a Szatmári-síkság területén párolgás útján valamint felszíni vízfolyások (Kraszna, Szamos) közvetítésével hagyja el a rendszert. Ezt a megállapítást erősíti a Nyírség É-D-i irányú szelvényének áramképe is. A vizsgált terület másik része (a Lónyay-föcsatorna közvetlen térsége) a termelést megelőzően a kiürülési zónához tartozott, ahol a tápterületen beszivárgó vizek feláramlottak és a talajvíz párolgása valamint a felszíni vizekbe történő lefolyás útján távoztak. A felszíni és a felszín alatti vízkészletek döntő módon a beszivárgás révén függnek össze (10. ábra). A talajfelszínről beszivárgott víz egyrészt táplálja a mélyebb víztartókat, másrészt a folyóhálózaton keresztül távozik a felszín alatti rendszerből: P—(ET+R<.+Rç) =/ (mm). (4) A felszíni vízmérleg alapján, a maradék elv érvényesítésével az I értéke 32 mm-re adódott. Az /+/? g=59 mm érték közeli egyenlőséget mutat a talaj víztartóból más módon számolt vízforgalom ~50 mm/a körüli átlagos értékével. Ez utóbbit a potenciál különbség (alsó-, felsőpleisztocén) és a függőleges átszivárgási tényező szorzataként mm/a mértékegységben állapítottuk meg. A felszín alatti vízmérleget a következők szerint határoztuk meg: R m=I+R g=* t+Ä g+*o +*ki+*i±A (5) ahol R M — számolt függőleges vízforgalom a talajvíztartóból; R g felszín alatti vizek megcsapolása vízfolyásokon keresztül; 1 mélyebb rétegbe történő beszivárgás, felszíni vízmérlegből; RT a talajvíz és a felszíni vizek táplálása a kiürülési zónában; RO oldalirányú vízforgalom (a területről való elfolyás és hozzáfolyás); RK, felszín alatti vízkitermelés a területen; RI talajvíz leürülés (az utóbbi évtized csapadékszegény időjárása miatt állt elő); Д a vízmérleg hibája. A beszivárgás értékét kétféle módszerrel határoztuk meg: - a maradék elvből kiindulva a vízmérleg modellel meghatározott sokévi átlag értékével vettük azonosnak, e szerint /=32 mm/év, a potenciál különbség (alsó-, felsöpleisztocén) és a függőleges átszivárgási tényező szorzataként. E szerint területi átlagban 50 mm/a a (talajvíztartóból számolt) függőleges vízforgalom. A feláramlás (R t) becsült értéke a kiürülési zónában (mely kb. 1/6-a a teljes területnek) feltételezett hidrosztatikus állapothoz közelálló +1 m-es nyomás különbséget feltételezve, 15 mm/év,
