Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Illés L.-Juhászné Virág M.-Konecsny K.: A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartása

108 Illés L.-Juhászné Virág M.-Konecsny K. — a felszín és felszín alatti vízminőségi állomás hálózat adatait, - korábbi adatgyűjteményekben, tervdokumentációkban, múltbeli szakirodalmi publikációkban talált adatsorokat. A feldolgozásainkban felhasznált vízrajzi adatsorok hosszát és az észlelésekben beállt megszakításokat szalagdiagram mutatja (3. ábra). 3.1. A csapadék A térségben a legrégebbi folyamatos csapadékadatsor Debrecen (Pallagpuszta) állomáson keletkezett. Itt 1854-től állnak rendelkezésre mért adatok, tehát az adatsor hosszúsága 140 év. A Lónyay-föcsatorna vízgyűjtő területén vagy annak közvetlen közelében, további hosszú észlelési időszakkal rendelkező állomások: Nyíregyháza (1867), Kisvárda (1892), Tiszalök (1894), Tiszabercel, Nyírbátor (1901), Mátészalka (1907), Gégény (1908). Nyíregyházán a múlt században, 1867 - ben kezdtek először csapadékméréssel foglalkozni, de hiteles havi és évi csapadékösszegekre vonatkozó adatsor csak 1931től áll rendelkezésre. Célszerűnek mutatkozott a nyíregyházi idősort — a debreceni alapján — visszamenőleg 1854-ig meghosszabbítani. Ilymódon Nyíregyháza esetében is egy 140 éves havi, évszakos és éves csapadékadatsor állt rendelkezésünkre, amely már alkalmas igényesebb és részletesebb statisztikai feldolgozások elvégzésére is. Homogenitás vizsgálattal megállapítottuk, hogy az adatsorok egyöntetűek minősíthetők. A 31 éves időszak (1963-93) csapadékadatsorai mind a 20 felhasznált állomás esetében közvetlenül észlelt értékeken alapul. A csapadékészlelő hálózat területi eloszlása egyenletes, sűrűsége megfelel a WMO (OVH 1976) minimális sűrűségű hálózatra vonatkozó ajánlásainak (1 csapadékmérő esik 95 km

2 területre). 3.2. A párolgás ( A párolgási viszonyok vizsgálatához figyelembe kell venni a lehetséges (potenciális) és a tényleges (effektív) területi párolgást. A területi párolgást az evapotranszspiráció szinonimájaként értelmezzük (Szesztay 1957, Nováky 1978, Domokos 1978, 1992, Kovács 1983). A Lónyay-föcsatorna vízgyűjtőjén 1968-tól állnak rendelkezésre a három hidrometeorológiai müszerkertben észlelt (Nyíregyháza-Napkor; Császárszállás, Rohod-Baktalórántháza) elhelyezett párolgásmérő kádakkal mért értékek (3. ábra). A tényleges területi párolgás közvetlenül nem mérhető. Ezt a paramétert legtöbbször a különböző vízháztartási egyenleteket felhasználva, a csapadék, a lefolyás, és a vízkészlet-változás összegéből, maradéktagként szokták meghatározni. Vizsgálataink során ezt a módszert alkalmaztuk. Az OMSZ Éghajlati és agrometeorológiai osztálya az 1970- 93-as időszakra meghatározta az evapotranszspiráció havi és éves közepes értékeit. Vízháztartási vizsgála-