Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Egységesítés? Szabványosítás!... 609 be-Deseö cikkben egy fogalom, sőt egy fogalom kör: a felszín alatti vizek jelölésére (betűjelére) tesznek javaslatot. Úgy érzem, hogy a szerzőknek ezzel egy régi hiányt sikerül majd pótolniuk, mégpedig a VMS-438:1983 kívánalmainak megfelelően, mely szerint „új betűjelet úgy kell képezni, hogy az — egyszerű, - képletbe könnyen beépíthető, a nemzetközi gyakorlatban és a szakirodalomban alkalmazott (lehetőleg angol) szakkifejezés kezdő betűje legyen". E szellemben született meg a felszín alatti víz (Groundwater) jelölésére a G betűjel. Azt, hogy a felszín alatti víz melyikéről van szó, az index további bővítése szolgáltatja. A mértékegység pedig vagy m

3, ha mennyiségről, és m

3 s1, ha hozamról van szó. Befejezésül szeretnék rámutatni, hogy az egységesítés, a szabványosítás széles területéhez tartozik pl. a fizikai és műszaki egyenletek fajtái és írásmódjuk, vagy az egyenletek írásának alaki szabályai, a számok írása és kerekítése, vagy a mennyiségek szemléltetése (Csengeri 1981). A mennyiségek szemléltetésének egyik lehetősége a táblázatos adatközlés. Készítése akkor célszerű, ha a mennyiségek függvényszerü kapcsolatát, vagy tartalmi szempontból közel álló, rendszerezhető anyagot akarunk ismertetni. E fontos szemléltetési mód azonban nagyon sok esetben a rossz szerkesztés következtében áttekinthetetlen és nehezen értelmezhető adatokat jelenít meg. A táblázatok készítésének szempontjai közül — melyet az MSz-23004:1976 (Tervezési dokumentációk szöveges okmányai) ír elő — ki kell emelni, hogy a táblázat egyértelmű, könnyen áttekinthető, logikus felépítésű legyen. Ezeket az alapvető követelményeket a táblázat fejrészének gondos szerkesztésével lehet biztosítani. A fejrészben levő megnevezések mondatokat alkossanak (tehát alanyuk és állítmányuk legyen, természetesen a mondat lehet egy szó is, pl. sűrűség), a rokon, vagy közös jellemzöjü fogalmakat lehetőleg egymás mellé csoportosítsuk, a mennyiség jele (betűjele) lehetőleg, a mértékegysége pedig mindig, éspedig a fejrész legalsó sorában szerepeljen. Ez utóbbi kívánalom teszi lehetővé, hogy a táblázat oszlopaiban megadott számok egyértelműek és könnyen áttekinthetők legyenek. IRODALOM Csengeri Pintér P.: Mennyisegek. Mértékegységek. Számok. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1981. Domokos M:. Az cvapolranszspi rációval kapcsolatos magyarországi vizsgálatok áttekintése és javaslat folytatásának megszervezésére. Műszaki Tudomány 55. Bp. 1978. Hecsei P.: Az épített környezet alakításáról és védelméről. Vízügyi Közlemények LXXIX. évfolyam 4. füzet. 1997.