Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXIX. évfolyam 1997. évi 1. füzet VÍZGAZDÁLKODÁS NÉMETORSZÁGBAN DR. BRATÁN MÁRIA Az ismertetés a Német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Reaktorbiztonsági Minisztérium tájékoztatója alapján készült, amelyet Noordwijk-ben (Hollandia) az ENSZ által 1994. március 22-én rendezett nemzetközi konferencián mutattak be. 1. A német vízgazdálkodási politika alapja - a gondoskodás elsődlegessége, - a minden résztvevővel készséges együttműködés, - a szubszidiáris, decentralizált feladatintézés, - a károkozót teljes költségtérítésre kötelező jogrend. Fontos célkitűzés az újonnan csatlakozó országrészek — a volt NDK területe — szennyezettségének felszámolása. 1.1. Németország vízgazdálkodási adottságai Németország területe 356 733 km

2. Lakossága 80 millió. A népsűrűségben nagyok a különbségek. A terület 58%-a mezőgazdasági művelés alatt áll, és 30% az erdő. A települési és a közlekedési terület részesedése 12%. A régi szövetségi országrészben a vízvédelmi terület 7,5%. Németország a humid klímazónában fekszik. A vízháztartás hosszúidejű éves középértékei: csapadék 274 milliárd m

3/év párolgás (talaj és növényzet) 178 milliárd m

3/év Az ország felett leesett csapadékból a lefolyás 97 milliárd m

3/év Hozzáfolyás felső területekről 94 milliárd m

3/év A rendelkezésre álló vízkészlettel szemben az éves vízfelhasználás csupán 48 milliárd m

3, amelyből 43 milliárd 3 felhasználás után újra lefolyik. így kritikus vízgazdálkodási helyzet nem várható. Az 549 völgyzárógát mintegy 3 milliárd w

3 tározótere szolgál kiegyenlítésül ivóvíz céljára, árvízvédelemre, energia előállításra és a kisvizek hozamának növelésére. A kézirat érkezett: 1996. XII. 7. Dr. Bratán Mária oki. mérnök, nyugalmazott osztályvezetöhelyettese a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG, Székesfehérvár)