Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

612 Simonffy Z a második és a harmadik részterületen pedig 4500-4500 m 3/d párolgáscsökkenés mu­tatkozott. Ha az ezzel együtt jelentkező, megnövekedett öntözővíz-kivételnek meg is van a forrása, mindenképpen növeli a termelési költségeket. Egy kiválasztott tó részletes vizsgálata arra az utánpótlódási területre vonatkozik, ahonnan a csapadékot meghaladó többlet-párolgás származik. Amennyiben az után­pótlódási területen belül nincs természetvédelmi, vagy mezőgazdaságilag müveit te­rület, vagy a talajvíz felszíne a kavicsbánya tó megnyitása előtti állapotban a fedőréteg alatt volt, nincs szükség részletes egyedi hatásvizsgálatra. Amennyiben ezek a feltéte­lek nem állnak fenn, a tó környezetének részletes, a szezonális ingadozást is figyelem­be vevő, nem-permanens modellezéssel történő vizsgálata szükséges. A tó nélküli és a tóval együtt vizsgált állapothoz tartozó stressz-periódusok (amikor a transzspiráció kisebb, mint a növényzet optimális fejlődéséhez szükséges érték) párolgás-különbsége a regionális vizsgálattal meghatározott értéknél pontosabban mutatja a tó által okozott depresszió hatását a növényzet vízellátottságára, illetve az ennek fenntartásához szük­séges öntözővíz igényre. A munka keretében egy, a első részterületen lévő 0,15 km 2-es tó részletes vizsgálatát végeztük el. Az adott feltételek mellett a tónak nem volt szá­mottevő hatása a környezet evapotranszspirációjára. További feladat azon módszerek kidolgozása, amelyek módot adnak a kavicsbá­nya tavaknak a felszín alatti vizek minőségére gyakorolt potenciális veszélyeinek fel­tárására. Bíztató első lépésnek tekinthető Savanyú Katalin — e tárgyban készített - dip­lomamunkája. Az 1996/97 évi kutatás-fejlesztési munka járulékos eredménye, hogy a Duna-Ti­sza közének teljes területére elkészült egy talaj vízháztartást is figyelembe vevő nem­permanens hidrodinamikai modell.

Next

/
Thumbnails
Contents