Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

604 Bauer M.^Hankó Z. tavak kiegészítő párolgását, nem elhanyagolva a felszíni növényzet párologtatását sem, egy regionális felszín alatti vízháztartási mérleg dolgozható ki. E mérleg hely és/vagy idő szerinti változása egyaránt függ mind a természeti környezet változásaitól, mind az emberi ráhatásoktól. A mérleg jelen helyzetre vonatkozó bearányosítása és ellenőrzése után, a tervezett, új kavicsbánya tavak hatása a vízháztartási mérlegre feltárható. A figyelembe veendő legfontosabb mennyiségi szempontok az új kavicsbányák megnyitásával összefüggésben a következők: - az új szabad felszínű tó többlet leszívásának hatása (a kiegészítő párolgása következtében) a talajvíz felszíngörbéjére; - a többlet leszívás hatása a meglévő felszín alatti vízfelhasználásokra (mind a természetes, mind az emberi szükségletek kielégítését szolgáló vízelvonások). A figyelembe veendő és legfontosabb minőségi szempontok az új kavicsbányák kikotrásának engedélyezése tekintetében a következők: - a kavicsbánya tó vízminősége leromlásának forrásai: • a kotrási tevékenység maga; • a kotrási tevékenység befejezte után a vízminőség leromlását okozó tevékenység magában a tóban (pl. üdülési vagy halastavi hasznosítás), ill. elszennyeződés beszivárgás útján a környező területekről a többlet leszívás nyomán (műtrágyák, növényvédő és rovarölő szerek mezőgazdasági tevékenységből, városi, ipari kibocsátások, szennyvíz-elhelyezések, stb.); - a leromlott tó-vízminőség hatása a meglévő felszín alatti vízfelhasználásokra (mind a természetes, mind az emberi szükségletek kielégítését szolgáló vízelvonások) • ha a tó esésben lévő talajvízfelszín alatt helyezkedik el, akkor a tavon vízátfolyás lehetséges, ami szennyezve lehet a felvíz oldali beszivárgás útján és a leromlott tó-vízminőség továbbszállítódik alvíz felé; • ha egy kutas vízkivétel leszívása a leromlott vízminőségű tavat is eléri, akkor a kutas vízkivétel vízminősége is leromlik, stb. 2. A figyelembe veendő módszerek alkalmazása a Délegyháza, Bugyi és Ócsa környéki kavicsbánya tavakra Először egy számítógépes földrajzi adatbázis (GIS) készült az 1994. évi adatokra támaszkodva. Ezt követően egy regionális vízháztartási mérleget fejlesztettek ki, bearányosították és ellenőrizték. Értékelve a vízháztartási mérleget, ki lehetett választani azokat a területeket, amelyeken a sekély talajvíz felszíngörbéjének esése meghaladja a szivárgó vízmozgáshoz szükséges küszöb értéket. Ezeket a területeket ajánlatos kizárni azokból a területekből, ahol kavicsbányák kotrása engedélyezhető annak fokozott veszélye miatt, hogy a tó vize elszennyeződhet (a felvíz felöl) és a leromlott minőségű tó vize továbbszállítódik (az alvíz felé). Beillesztve a tervezett kavicsbányákat a rendszerbe, egy új felszín alatti vízháztartási mérleg fejleszthető ki. Ellenőrizve a legfontosabb mennyiségi és minőségi