Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Szilbekné Molnár K.-Petrőcz B.-Polgár A.: A nicki duzzasztómű rekonstrukciója

A nicki duzzasztómű rekonstrukciója 551 Ezután jelentkeztek tömítési, betonfelületi, működtetési nehézségek. Ez azt jelentette, hogy a gát felállítása során, a tömítési hibák miatt elszökött a víz, s a felhajtóerő csökkenésével a gát táblái nem tudtak megfelelő duzzasztási szintre kiállni, melyet tetézett, hogy több esetben a nyerges gát táblái a csúszófelületek közé szorultak. Az 1982-88 között elvégzett rekonstrukciós munka során - mind a felvízi, mind az alvízi billenötáblák csuklóit szétbontották, megvizsgálták, majd a hibás elemeket kicserélték; - a billenőtáblák vízszintes és függőleges tömítő gumijait és a támasztó görgőket kicserélték; - elvégezték a korrózióvédelmi munkákat; végül - a billenőtáblák mozgásának tartományában a pillérekben és a gátfökben torkrét betonnal új csúszófelületet képeztek ki. A költséges munkák ellenére a nyerges gát üzeme bizonytalan és esetleges volt, az üzemelési gondokon döntően nem változtatott. A legnagyobb zavart továbbra is az okozta, hogy a nyerges gátszerkezet a működését biztosító hidraulikai kiegyensúlyozás következtében nem rendelkezik olyan belső erőtartalékkal, amivel a vízveszteség miatti felhajtóerő csökkenését pótolni tudná. Hidraulikai oldalról tehát a nyerges gát működésének feltétele a fedélür kielégítő lezárása, ugyanakkor a működésnek ez a szigorú feltétele, konstrukciós oldalról nem biztosítható. További problémát jelentett, hogy építőipari tevékenység keretében nehezen kivitelezhető egy, a billenötáblák végéleinek mozgássíkjába eső csúszófelület, majd a csúszófelülettel kielégítően záró tömítörendszer. A tömítés gondjait az is fokozza, hogy a billenőtáblák két irányban mozognak (emelkednek-süllyednek) és amelyik tömítőgumi elhelyezés a táblák emelkedésénél kielégítően működik, a süllyedésnél már maga alá gyűrődhet. Emiatt az ilyen rendszerű gát konstrukciós érzékeny. Összefoglalóan megállapítható, hogy a hidraulikai kiegyensúlyozás alapján működő gátszerkezetnek legnagyobb hátránya az erőtartalék hiánya és a konstrukciós érzékenység. Alkalmazásuk a nagyobb vízfolyások területéről napjainkra teljesen kiszorult. Az esetek nagyobb részében a régebben épített nyerges gátakat nem felújították, hanem más szerkezetűre cserélték. 1994. november 30-án a duzzasztómű bal parti duzzasztónyílásában, havária következtében a „nyerges gát" rendszerű acél elzárószerkezet olyan mértékű károsodást szenvedett, hogy a duzzasztóműnél megszűnt a duzzasztás, és az elzáró berendezést nem lehetett ismét üzembe helyezni. 1995. évben elkezdődött a helyreállítás tervezése és a 4 évig tartó beruházás kivitelezése. 1. A beruházási program Fö feladat volt, hogy a gát mielőbb tegyen eleget a 139,85 m B.f. szintű duzzasztásnak, mely biztosítja öntözési idényben a 8,0 m

3/s, öntözési időn kívül pedig a 3,0 m

3/s vízkivételt a Kis-Rábába és biztosítja a Rába folyó árvizei, a jég és az uszadék levezetését.