Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Szilbekné Molnár K.-Petrőcz B.-Polgár A.: A nicki duzzasztómű rekonstrukciója

Vízügyi Közlemények, LXXIX. évfolyam 1997. évi 4. füzet A NICKI DUZZASZTÓMŰ REKONSTRUKCIÓJA SZILBEKNÉ MOLNÁR KATALIN, PETRÖCZ BÁLINT és POLGÁR ANTAL Anicki duzzasztómű, illetve annak elődei igen nagy szerepet töltöttek, illetve töltenek be a kisalföldi medence vízgazdálkodásában. Először a Kis-Rábán levő vízimalmok energia forrása volt a Rábából betáplált víz, majd egyre nagyobb jelentősége lett a térség öntözővízzel való ellátásának. Az első duzzasztógátat 1895 előtt rőzséböl készítették, melyet a Rába Szabályozó Társulat üzemeltetett. 1895-ben a rőzsegát felett kb. 2 km-re (a jelenleti duzzasztógát felett 200 m-re) beton fix gátat és a Kis-Rába vízmennyiségének biztosítására pedig egynyílású, öntöttvas zárószerkezetű beton csözsilipet építettek a bal oldali árvízvédelmi töltésbe. Az árhullámok és a jég az igen szűkre méretezett beton és rőzsegátakat állandóan megrongálták és megkerülték, ezért többször újjá kellett építeni és nem volt gazdaságos a fenntartásuk sem. Ez gyakori kieséseket is okozott a Kis-Rába vízszolgáltatásában. Ezeknek a nehézségekben az elhárítására, a Társulat korszerű, mozgatható duzzasztógátak létesítését határozta el. A nicki duzzasztómű és a vele kapcsolatos vízkivételi mű (1. ábra) a Rába folyón a torkolattól 68,5 fkm távolságban épült a Vas megyei Nick község határában 1930-32 között. A terveket a bécsi Pfletschinger József cég, a mű építészeti kialakítását dr. Kotsis Iván oki. építészmérnök készítette. A tervek felülvizsgálatát, átdolgozását a Vízrajzi Intézet, a mélyépítési munkákat Széchy Endre oki. mérnök, építési vállalkozó végezte. A duzzasztómű acélszerkezetét a győri Vagon és Gépgyár, a hordalékleeresztö zsilip, a mozgatóberendezés, a törpe vízerőmű gépi berendezését a Ganz gyártotta és szerelte. A régi betongát maradványait robbantással, a rőzsegát maradványait pedig kézi erővel, amennyire csak lehetett elbontották, nehogy azok a jéglevonulást akadályozzák. így a cél nem csak a 8 m

3/s vízhozam gravitációs kivételéhez szükséges duzzasztás, hanem az árvíz, a hordalék és a jéglevezetés is volt. A duzzasztóműnek 4 nyílása van, 3 db egyenként 24 m széles duzzasztónyílás (2. ábra), amelyet magas küszöbű, felvízzel felállítható ún. nyerges gátak (a svájci Huber és Lutz oki. mérnökök szabadalma) zárnak le, valamint egy 10 m széles fenékleeresztő zsilip (1. ábra). Ajobb parti gátfőben törpe erőmű volt, amely a fenékzsilip működtetéséhez szükséges elektromos energiát termelte és a gát világítását is ellátta. Az erőmű turbinája A kézirat érkezett: 1997. VIII. 13. Szilbekné, Molnár Katalin oki. mérnök, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (EDUVIZIG, Győr) szakaszmémöke. Petröcz Bálint oki. mérnök, az ÉDUVÍZIG osztályvezetője. Polgár Antal oki. üzemmérnök, az EDUVIZIG területi felügyelője.