Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
4. füzet - Harkányi K.-Bálint G.: Szélsőséges csapadékból kialakuló, feltételezett árvízi helyzet vizsgálata
Szélsőséges csapadékból kialakuló, feltételezett árvízi helyzet vizsgálata 483 AII. táblázatból jól látható, hogy a 2. szélsőségesebb változat esetén is a kapott árvízcsúcsok az 1%-os valószínűségű vízhozam értékek alatt maradnak. Az árvízvédekezőket természetesen az árvíz idején kialakuló vízállások érdeklik elsősorban. Ezért kővetkező feladat a vízhozamokból vízállások előállítása. Erre a célra az árvízi méréseket is tartalmazó vízállás-vízhozam összefüggéseket lehetett segítségül hívni. Mivel a szélsőséges csapadékból kialakuló árvizek igen magas vízállással vonulnak le, a jelenleg érvényes vízhozam görbéket egyes esetekben még extrapolálással sem tudtuk megbízhatóan alkalmazni. A Körösök esetén az a szerencsés eset állt elő, hogy a számítási eredményként kapott értékek pontosan abban a tartományban vannak, mint az 1974-ben és 1981 -ben előfordult nagy árvizek tetőzései. így fel tudtuk használni a gyulai VÍZIG munkatársai által korábban elvégzett számításokat, melyek célja az volt, hogy meghatározzák, milyen vízállások fordultak volna elő az említett árvizek idején töltésszakadás, illetve elöntés nélkül. Ezek az információk most nagy segítséget jelentettek. A 111. táblázat a vízállásokat tartalmazza. Ebben a táblázatban a két változat esetén számított maximális árvízszinteken kívül — az értékelés megkönnyítése céljából — az eddig észlelt legnagyobb vízállásokat (# ma x), és az egyes szelvényekre vonatkozó mértékadó árvízszinteket is feltüntettük (OVH 1976). A jelenleg érvényes mértékadó árvízszintet feltüntető második oszlopban a Körösök esetén zárójelben feltüntettük azokat az értékeket is, melyek a mértékadó árvízszintek aktualizálásával kapcsolatos korábbi kutatási jelentésekből származnak ( VITUKI 1990). Harmadik oszlopban szereplő értékek a mértékadó árvízszintek meghatározásához az utóbbi évben kidolgozott új, fizikai alapokon nyugvó módszerek alapján kerültek meghatározásra (Harkányi 1996, VITUKI 1996a, 1996b). III. táblázat Vízállások Állomás TT max "mái Számított vízállás Állomás TT max "mái 1. változat 2. változat Állomás m Tiszabecs 680 700 695 450 520 Agerdömajor 651 744 652 615 625 Berettyóújfalu 512 533 520 495 510 Sarkad 952 907 (1010) 955 860 920 Gyula 786 732 (820) 840 780 825 Békés 972 947(1000) 1000 860 I 950 A III. táblázat alapján megállapítható, hogy — Tiszabecs esetén a számított kedvezőtlenebb vízállás is mind a # ma x, mind a mértékadó árvízszint (#MÁl. ill. H MA 2) alatt marad, így tehát a Felső-Tiszán a feltételezett csapadékból származó árvíz komolyabb gondot nem okozhat.
