Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
4. füzet - Szlávik L.-Bálint G.: az 1997 tavaszi-nyári ár- és belvizek és a védekezési munkák
Az 1997 tavaszi-nyári ár és belvizek és a védekezési munkák 465 nál pedig az 1965. évi árvíz óta hasonló jelenségeket nem tapasztaltak. Mindkét eset ismételten nyomatékosan ráirányítja a figyelmet az árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos módszeres kutató munka és fejlesztések szükségességére. Ismét jól vizsgázott a védekezési munkák informatikai kiszolgálását segítő vízkárelhárítási Védekezési Információs Rendszer (VIR). Néhány helyen már teljesült és kiemelkedő eredményességgel került alkalmazásra a VIR működtetése az igazgatósági és a szakaszvédelmi központok között, úgy, ahogyan az a legutóbbi nagyobb árvízvédekezést követő teendők között megállapították (Szlávik-Varga—Váradi 1996). A belvízvédekezésekkel kapcsolatban fontos tapasztalatokkal és tanulsággal szolgált a felső-szabolcsi belvízrendszerben kialakult helyzet. A közelmúltban lezajlott mezőgazdasági tulajdonváltást, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1996. január 1-től történt hatályba lépését követően az új földtulajdonosok, a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek, a vízgazdálkodási társulatok, az önkormányzatok először szembesültek azzal a helyzettel, hogy a vízügyi szolgálatnak immár nem feladata és nincs is lehetősége az érdekeltekre háruló belvízvédelmi feladatok ellátására. A védekezés szervezettségét nagy mértékben elősegítette az a körülmény is, hogy a közelmúltban, illetve éppen az árvízvédekezés idején két fontos, a vízgazdálkodási törvényből következő jogszabály is megjelent, amelyek gyakorlati alkalmazása lehetővé tette a védekezési feladatok zökkenőmentes irányítását. 1996 végén megjelent a 232/1996. (XII. 26.) Korm. sz. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól, amely felváltotta a 21/1971. (VE 22.) OVH sz. utasítással 26 évvel ezelőtt életbe léptetett Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzatot, miután az már nem felelt meg a jelenlegi helyzetnek és az 1995. évi LVII. sz. törvény szabta követelményeknek. Éppen ajúliusi dunai árvízvédekezés munkák időszakában jelent meg a 10/1997. (VII. 17:) K.HVM sz. miniszteri rendelet az árvíz- és belvízvédekezésről. Ennek tervezett tartalmát a vízügyi igazgatóságok már korábbról ismerték, így alkalmazása nem jelentett még csak átmeneti zökkenőt sem. IRODALOM ADUVÍZIG: Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság zárójelentése az 1997 júliusi árvízvédekezésről. Baja, 1997. Kézirat. Bartha P-né.—Bartha P.: Az 1991. évi dunai árvíz hidrometeorológiai viszonyai. Vízügyi Közlemények, 75. (LXXV.) évfolyam, 1. füzet, 1993. Bartha P.-Bonta I.: Meteorológiai előrejelzések a hidrológiában. Természet Világa, külön szám, 1997 (kiadás alatt). Bartha P.— Harkányi K.: A lefolyás előrejelzése csapadékból. Vízügyi Közlemények, 1. füzet, 1985. Bálint G. : „Özönvíz" Közép-Európa vízválasztóin. Elet és Tudomány, 33. szám, 1997a. Bálint G.: A közép-európai árvízkatasztrófa hidrometeorológiai előzményei és előrejelezhetősége. Víztükör, 5. szám, 1997b. Bara S.: Arviz a Berettyón. Víztükör, 1997, 5. szám. Baross K.: Árvíz- és belvízvédekezés az Észak-Dunántúlon. Víztükör, 1997, 5. szám. Bodnár G. \ A közmunkák tapasztalatai az állami vízrendezési müvek fenntartásában. Vízügyi Közlemények, 1998. évi 1. füzet (sajtó alatt).
