Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Bálint G.: az 1997 tavaszi-nyári ár- és belvizek és a védekezési munkák

Az 1997 tavaszi-nyári ár és belvizek és a védekezési munkák 461 A szélsőségesen nagy belvizek Magyarország területén 4—5000 km

2-t veszélyeztetnek. Átlagos körülmények között 800-1000 km

2 kerül elöntés alá. Az 1997. január 1-1997. augusztus 14. közötti időszakban 168 napon keresztül folytatott belvízvédekezés során a szivattyútelepek 208 millió m

3 vizet emeltek át a vízrendezési főművekből a befogadókba. A belvízvédekezések költsége 212 millió Ft volt. Annak ellenére, hogy a belvíz 1997-ben országos mértékben nem volt jelentős, lokálisan, a felső-szabolcsi öblözetben a kiugróan magas csapadékok és egyéb körülmények miatt rendkívüli belvízhelyzet alakult ki. 2.3.2. Belvíz a felső-szabolcsi öblözetben 1997 május-júniusában. A felső-szabolcsi belvízöblözetben 1997. május közepéig az időjárás csapadékszegény volt, a május közepén beköszöntött erős felmelegedés miatt már-már aszállyal fenyegetett. Az éves csapadékhiány ekkor itt már elérte a 80-100 mm-t. Május 18-án az időjárás hirtelen megváltozott, csapadékosra fordult. Május 18— 22. között ebben a térségben a sokéves májusi átlagot kétszeresen meghaladó, 100 mm körüli eső esett. Különösen sok, 180-234 mm közötti csapadék hullott a Lónyay-főcsatorna északi oldalán, Gégény, Demecser, Berkesz, Kék, Kemecse, Kótaj térségében 19. ábra). Agégényi csapadékmérő állomáson májusban összesen 234 mm csapadékot mértek, amely négyszeresen meghaladja a sokéves májusi átlagot. Ilyen nagy havi csapadékösszeget a mérések kezdete óta itt még sohasem mértek - az ebben a térségben az eddig mért legmagasabb májusi csapadék 147 mm volt. Júniusban a csapadékos időjárás folytatódott, ebben a térségben 80-100 mm-es havi csapadékösszegek voltak. E rendkívüli csapadék hatására az említett kistérségben még a magasabb homokos területek is úgy átáztak, hogy a homok együtt folyt a vízzel. Háromszor jégeső is volt, így a belvízelöntés, a jég és az erózió együtt károsította a termőföldeket. Az elöntött területek nagysága a felső-szabolcsi belvízöblözetben mintegy 2,4 km

2 volt, a túlnedvesedett területek nagysága meghaladta az 1,35 km

2-t. Országos méretekben ez nem jelentős elöntés, de miután az elmúlt 7-8 évben, különösen pedig a mezőgazdasági tulajdonváltozások óta jelentősebb belvízhelyzet drénezett, komplexen meliorált területen az országban szinte sehol sem volt, az itteni tapasztalatok mégis modell-értékűek lehetnek {Horváth 1997). A gondok elsősorban Kótaj-Kék-Demecser-Gégény térségében jelentkeztek. Ezek kedvezőtlen adottságú területek, egykori tófenekek kotus feltalajjal, alatta vízzáró agyagtalajjal. A talajvízszint itt általában magasan van és a környező területekről a víz a felszínen és a felszín alatt is ide áramlik. A terület rétegvizei — a magasabb nyírségi területekről való vízáramlás miatt - nyomás alatt vannak. A térségi komplex melioráció kapcsán a felső-szabolcsi belvizöblözetnek a jelentős részét 1985—1990. között meliorálták, közte a belvízelöntéssel érintett térségben is mintegy 1 km

2-t talajcsöveztek. Erről a területről a drének által összegyűjtött vizeket automata átemelő szivattyúk emelik a befogadókba.