Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
4. füzet - Szlávik L.-Bálint G.: az 1997 tavaszi-nyári ár- és belvizek és a védekezési munkák
444 Szlávik L.— .Bálint G. beri mérlegelés az esetek többségében teljes mértékben szükséges volt, mintegy az alkalmazott módszer részét képezte. Ez egyben a teljesen egyértelmű eljárás hiányára is utal és az előrejelzési folyamat hiányosságának tekinthető. Hibás és káros lenne az előrejelzések kiadásának teljes automatizálására hagyatkozni, de legalább annyira aggályos a szubjektív elemek rendszeres beillesztése. Módszertani szempontból az ilyen lépések nem értelmezhetők, az összehasonlítás és az előzetes értékelés lehetőségét is kiiktatja. Az előrejelzést végző személy szerepét és felelősségét egyrészt túlzottan növeli, másrészt ellentmondásos helyzetbe hozza az ilyen eljárás. A folyamatos előrejelzésben alkalmazott extrapolációs és hiba-javító modulok felülvizsgálata fontos módszertani előrelépést eredményezhet és ezzel az előrejelzések pontossága, megbízhatósága is javítható. Az esőből keletkező árhullámok esetén, így a júliusi időszakban is, igen kritikus volt a csapadékadatok szerepe. Mennyiségi előrejelzés csak 24 órás időelőnnyel készül. Tényleges vagy előrejelzett érték hiányában az alkalmazott modellban zérus értékkel vagy valamilyen éghajlati középértékkel számolhatunk-míg az extrapoláció csapadék idősor esetén nehezen értelmezhető. Tekintettel arra, hogy a közép-európai meteorológiai szolgálatok készítenek középtávú csapadék-előrejelzéseket is, még kisebb megbízhatóság mellett is ezek felhasználása lenne a leginkább megfelelő megoldás. Hibás adatok az adott időszak előrejelzéseit nem vagy csak nagyon kis mértékben hátráltatták. A legjobb előrejelző módszer is csak megbízható észlelési adatok ismeretében alkalmazható. Az előrejelző rendszer fejlesztésének javításának igazodnia kell az észlelések és az adatgyűjtés — továbbítás korszerűsítéséhez. Az előrejelző rendszer elengedhetetlen része a beérkező adatok minőség-ellenőrzése. A kiinduló adatok elemzésére automatikusan futtatható algoritmusok és az emberi értékelést megkönnyítő grafikus megjelenítő eljárások szolgálhatják ezt a fontos célt. 2. Az árvíz- és belvízvédekezések lefolyása 2.1. Árvízvédelmi készültségek Az 1997 januárja - 1997 augusztusa között elrendelt árvíz- és belvízvédekezési készültségeket az V. táblázat foglalja össze. Az 1997-es év a jég miatt elrendelt készültséggel indult a Duna és a Tisza egyes szakaszain. Az év első nyolc hónapjában a magyarországi folyókon levonult árhullámok nagyságára, az árvízi helyzet kiterjedtségére jellemző, hogy valamennyi vízügyi igazgatóságnál volt valamilyen fokozatú árvízvédelmi készültség. Négy összefüggő árvizes periódus volt az országban: 1997 január-februárban {jégvédekezéssel együtt), április-májusban, júniusban és július-augusztusban (10. ábra). Az egyidejűleg készültségben levő védvonalak hossza július 22-23-án volt a legnagyobb, 655 km (10. ábra).
