Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Antal Emánuel: A Tisza szabályozásának éghajlatmódosító szerepe

A Tisza szabályozásának éghajlatmódositó szerepe 43 II. táblázat Klímaérzékenységi sorrend Gazdasági tevékenység GNP Éghajl. érz. Klímaérz. Gazdasági tevékenység sorrendje % Mezőgazdaság és erdészet 2 1 60 Építőipar és település fejlesztés 5 2 13 Energiafelhasználás 3 4 13 Közlekedés és szállítás 6 5 4 Turizmus és üdülés 7 6 3 Vízgazdálkodás, vízellátás 8 3 3 Kereskedelem 4 7 2 Ipari tevékenység 1 8 2 tokkal érintett alföldi területeinken elsősorban a mezőgazdaság, az erdészet és a vízgazdálkodás érzékenyen érintett az éghajlatváltozásokban. A gazdaság egyes ágazatainak klímaérzékenységét Czelnai (1980) számszerűsítette a II. táblázatban mutatva rá az egyes ágazat nemzeti jövedelemtermelés (GNP) sorrendjére, súlyára, az éghajlati érzékenység sorrendjére, valamint a becsült és százalékban kifejezett általános klímaérzékenységre. Térségünkben ezek az ágazatok kiemelkedően függenek az éghajlattól és időjárástól, s nyilvánvalóan ezek változásától. A globális fölmelegedéssel együttjáró regionális változás (vagyis az emelkedő hőmérséklet, a csökkenő csapadékmennyiség, a fokozódó aszályhajlam stb.) következményeként természetesen felborulhat a táblázatban közölt klímaérzékenységi sorrend, elsősorban az éghajlati potenciál megváltozásán keresztül (Antal 1975), de azáltal is, hogy megnövekedhet a szélsőséges időjárási és éghajlati események bekövetkezésének valószínűsége (Antal et al. 1988). Mind az ármentesítés helyi klímakövetkezménye, mind a lehetséges globális fölmelegedés fokozódó öntözövizszükségletet eredményez (Antal 1988; VITUKI1994; Nováky et al. 1996). Másrészt a Tisza-szabályozás csupán a helyiklíma kiszáradási folyamatát erősítette, ugyanakkor a globális fölmelegedés az országos kiterjedésű aszályok intenzitását és gyakoriságának növekedését idézheti elő (Antal 1988, 1991). A lehetséges éghajlatváltozás magyarországi várható következményeit a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra, az energiagazdálkodásra és egyéb gazdasági ágazatainkra az elmúlt években elsősorban az Éghajlati Világprogram és a Második Éghajlati Világkonferencia által sarkallva több hazai kutató is összefoglalta (Antal és Starosolszky> 1990; Faragó etal. 1991; Szász 1993; Varga-Haszonits 1993). Ezekből az új kutatási eredményekből az analógiakeresés módszerével elfogadható pontossággal következtethetünk a múlt századi árvízszabályozások következményeként létrejött helyi klímamódosulások irányzataira is. Végkövetkeztetésként leszűrhetjük, hogy a múlt századi vízrendezéseknek volt kedvező és kedvezőtlen éghajlati következménye, de számszerűen nem igazolható az egész Kárpát-medencére kiterjedő éghajlatmódosulás, bizonyíthatóan csupán a korábban vízjárta területek helyi klímája változott. Hogy kedvezően vagy kedvezötle-