Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Bálint G.: az 1997 tavaszi-nyári ár- és belvizek és a védekezési munkák

426 Szlávik L.—.Bálint G. 2 ábra. Talajszintü meteorológiai térkép (a — 1997. július 7., b — 1997. július 18.) Fig. 2. Soil-level meteorological maps (a) 7 of July, 1997; b) 18 of July 1997) A Duna magyarországi szakaszához tartozó vízgyűjtőn a Morva felső szakaszának szerepe nem jelentős, viszont ha a jelenség ritkaságában nem is vetekedhet az Inn medencéjében (elsősorban a Salzach-vízgyűjtön), illetve a Duna felső-ausztriai mellékvizein hullott csapadék mennyisége, ezen - területi átlagban is kiemelkedő — esőzések hatására alakultak ki dunai árhullámok. Az egyes rész vízgyűjtők csapadék idősoraiból (4. ábra) kitűnik, hogy a FelsőDuna bajorországi szakaszát általában kevésbé érintették a heves esőzések. így az Alpok vidékéhez képest szárazabb terület részaránya a nagytérségi lefolyásképződésben a szokásosnál is kisebb volt. A Duna árvízi vízhozamai szempontjából mindig meghatározó Inn-vízgyüjtő csapadék értékei végig igen magasak voltak, de kiemeíkedö értékeket rendre a Duna többi nagyobb ausztriai mellékfolyójának vízgyűjtőterületein tapasztalhattunk. A csapadék területi átlagok szokásos számításánál figyelembe vett területfelosztás a „Bécsi-medence" esetén valamelyest eltér a szigorú vízfolyásonkénti vízgyüjtőhatár alapelvtől, így a Lajta vízgyűjtője is oda tartozik. A kisebb átlagértékek ellenére egyes részterületeken és különösen a hónap eleji csapadékos időszakban kiemelkedő értékek adódtak. A Morva vízgyűjtője területi átlag-