Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Bálint G.: az 1997 tavaszi-nyári ár- és belvizek és a védekezési munkák

Vízügyi Közlemények, LXXIX. évfolyam 1997. évi 3. füzet AZ 1997 TAVASZI-NYÁRI ÁR ÉS BELVIZEK ÉS A VÉDEKEZÉSI MUNKÁK DR. SZLÁVIK LAJOS és BÁLINT GÁBOR 1997 nyarán Közép- és Kelet-Európa kiterjedt térségeiben rendkívülinek minősíthető időjárási helyzetek alakultak ki, számos térségben átlagosan 50-100 éves visszatérési idejű árhullámok alakultak ki. A térség egyes folyóin katasztrofális árvizek vonultak le, súlyos emberáldozatokat követelve jelentős károkat okozva. Az események leírása, elemzése, a tapasztalatok összegyűjtése és közzététele fontos a hazai árvízvédelem sokrétű fejlesztése szempontjából is. 1997 tavasza és nyara Magyarországon is számos árvíz- és belvízvédekezési eseményt hozott. Az év első nyolc hónapjában 107 napon keresztül volt árvízvédekezési és 168 napon keresztül belvízvédekezési készültség. A közvetlen védekezési munkák költsége — nem számítva a védelmi rendszerben feltárt hiányosságok rendezéséhez szükséges fejlesztéseket — több mint 400 millió Ft-ot tett ki. 1. Hidrometeorológiai és hidrológiai körülmények 1.1. Az időjárás és a csapadékviszonyok alakulása 1.1.1. A nyári árhullámokat megelőző időszak. 1996/1997 tele Közép-Európában többnyire az átlagosnál szárazabb volt, így a tavasz elejére felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet is elmaradt a sokéves átlagtól. Márciusban a sokévi átlagnál szárazabb időszak volt a jellemző, április csapadékai a sokéves átlagot közelítették. Májusban több helyütt hullott az átlagosnál nagyobb csapadék, de a szokásosnál magasabb hőmérsékletek és viszonylag kisebb megelőző nedvesítettség mellett vízjárásra gyakorolt hatása ezeknek a csapadékos időszakoknak nem volt számottevő. A Felső-Duna vízgyűjtőjén a szokásosan eléggé csapadékos június a sokévi átlag közelében alakult, de a hónap közepi csapadékos időszaknak fontos, a júliusi időszakra is kiható szerepe volt abban, hogy a hegyvidéki területeket rendkívül nedves állapot jellemezte (1. ábra). A Tisza vízrendszerében és a Kárpát-medencétől keletre-délkeletre eső területeken viszont a június közepi csapadékos időszak felhőszakadásai főleg helyi jelleggel okoztak következményeikben részben katasztrofális árvizeket és szerepük jelentős volt egyes belvizes területeken a vízborítottság fennmaradásában, fokozódásában vagy kialakulásában. A Berettyó heves árhulláma is ennek a csapadéktevékenységnek volt a következménye. Júliusban több kisebb vízszintemelkedés mellett két nagyobb A kézirat érkezett: 1997. XI. 4. Dr. Szlávik Lajos oki. mérnök, Ph.D., az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF, Budapest) főigazgatóhelyettese. Bálint Gábor oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI, Budapest) Hidrológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.