Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
410 Stelczer К. indexjele а с, a közepesé pedig т. így lehetséges, hogy az MI-10-478:1987 az évi középvízhozamot ßa, c-ve 1, az MI-10-127-1:1984 pedig a közepes nagy vízállást H m g-\e 1 jelöli. Ezzel szemben a számtani középérték hagyományos jelölése és WMO ajánlása: „az ISO betűjel feletti vonás". A lehetőségek közül javasolom, hogy a középérték (középvízállás, középvízhozam) kifejezést és az MI-10-127-1:1984 OVH előírás alapján az m indexet alkalmazzuk. Ugyanezen előírás alapján közepes nagy (index: m,g), ill. közepes kis (index: m,s) vízállásról ill. vízhozamról beszéljünk. A vízgazdálkodás területén a számtani középérték mellett még gyakran alkalmazzák: - a médián (átlagos, vagy centrális) értéket, mely az a számérték, melyet a teljes, vagy valamely kiválasztott észlelési időszakban, az adott hidrológiai elem értéke ugyanannyiszor halad meg, mint ahányszor nem ér el (jelölése: M index); és — a modusz (sürüségközép) értéket, mely az adathalmaz legnagyobb gyakoriságú értéke (jelölése: к index). A közepes nagyvízhozam, a közepes kisvízhozam és a közepes nagyvízállás, a közepes kisvízállás értelmezését jelölését bonyolítja, hogy a közepes nagy, ill. a közepes kis jellemző értékeket kétféle módon is előállíthatjuk. Az egyik esetben a kiválasztott időszak alatt az egyes években előforduló legnagyobb/legkisebb értékekkel határozzuk meg a számtani középértéket (teljes sorozat). A másik esetben a kiválasztott időszak alatt előforduló, az évektől független, de a kiválasztott időszak éveinek számával megegyező számú legnagyobb/legkisebb értékekkel számítjuk a számtani középértéket (részleges sorozat). Ezért a közép ill. a közepes értékek meghatározásának módszerét és a vonatkoztatási időszakot feltétlen jelezni kell, vagy a szövegben,betűjel alsó, esetleg a felső indexszében. A jellemző értékek alsó indexszel történő jelölésrendszerében mutatkozó eltérésekre az MI-10-478:1987 műszaki irányelvekben közreadott mindössze tizenhárom, bizonyos mértékig egymáshoz kapcsolódó fogalom „új" jelölése mutat rá talán a legjobban, és talán a legtöbb tanulsággal szolgálhat a vízügy területén meglevő műszaki szabályozások értékelésénél, egységesítésénél, továbbfejlesztésénél. Az MI-10-478:1987 műszaki irányelvek „fogalommeghatározások, betűjelek" fejezetében közölt jelöléseknél figyelemre méltó, hogy -egyrészt újszerűen és egyedülállóan alkalmazza a különböző jellemzőkre utaló indexszek között a vesszővel való elválasztást', — másrészt az összes eddig megjelent vízügyi műszaki szabályozások közül elsőként vezette be a hó, hónap, havi értékek jelölésére az то alsó indexet, mely talán a vízügy területén egy kicsit szokatlan kettő betűs index, de használatát az ISO szabvány és természetesen a VMS-438:1983 is előírja. Az MI-10-478:1987 műszaki irányelvek jelölésrendszerében viszont — vitatható a középérték c-vel, és — elfogadhatatlan a sokéves közepes kisvízhozam Q a a jelölése. A középérték jelölésére az MI-10-127-1:1984 az m indexet íija elő. Az aa alsó index ebben az esetben egyszerre utal a sokévre, az átlagra és a kis tartományra. Ugyanakkor ugyanez a műszaki előírás a sokéves legkisebb vízhozamot 2 a a. mj n-nel jelöli. Ez esetben
