Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

400 Rákóczi L. „a" típusú görbék ugyan nem mutatkoznak, azonban a kolmatálódás szempontjából az ilyen medersávok nem is jelentősek. A feltöltődő meder ugyan kolmatálódhat, főleg a felszínén, de olyan mértékű vízzáróságra, mint a páncélozódott kavicsmeder esetén, nem kell számítani. Természetesen előfordulhat, hogy a kutak felé eső meder-részen van lerakódás, azonban az ilyen parti homokzátony mindig laza anyagú és nem olyan állékony, mint a kavicsmeder. így egy kisebb árhullám is részben, vagy egészben elmoshatja, a kutak alatti mederszakaszra csúsztathatja (mozgó zátony). Bizonyos mértékű biológiai kolmatáció felléphet, ám jelentősebb bentosz réteg éppen a kis állékonyság miatt nem tud kifejlődni. Kivétel az az eset, amikor egy kútsor előtti mederszakaszon keresztirányú müvek, sarkantyúk épülnek. A közéjük lerakódott hordalék a müvek közötti térből rendszerint nem tud kimosódni, így mesterségesen állékonnyá válik. Az innen vett mederanyag minták az „e" és ,,f' típusú szemcseösszetételt mutatják. te Az 5. ábrán bemutatott szemeloszlású mintákat a közismert vascsöves mederanyag mintavevővel vették. Ez az egyszerű készülék az egyik végén zárt cső, melynek szabad végére ugyancsak vasanyagú kúpos gallért hegesztenek. A vízbe dobott cső fekvő helyzetben éri el a mederfeneket és a vízmélységtől és sebességtől függően rövidebb-hosszabb távolságra elsodródik a lehorgonyzott mérőcsónaktól. A cső visszahúzásakor belekapar a meder 40-50 mm vastag felszíni rétegébe. A gallér megakadályozza, hogy mélyebben behatoljon a mederanyagba. Kavics meder esetén, a mintavevő áthatol a részben, vagy egészen páncélozódott felső kérgen és abból, valamint az alatta levő apróbbszemü, vegyes anyagból vesz mintát. Felemeléskor a mintavevő azonnal függőleges helyzetet vesz fel, így gyakorlatilag még a finomabb szemcsék sem mosódnak ki. A vascsöves mederanyag mintavevő a mechanikus kolmatációt okozó finom szemcséket is mintázza, azonban ezek mennyisége nem mindig elegendő ahhoz, hogy a hagyományos laboratóriumi vizsgálat kimutassa. A felszíni bentosz réteg egyes elemei (növénydarabok, kagylók stb.) is kinyerhetők a mintavétellel, azonban ilyen réteg meglétének gyanúja esetén külön figyelmet kell szentelni arra, hogy azok a kezelés és szállítás során ne semmisüljenek meg. A felszíni mechanikai, illetve biológiai kolmatáció létezésének kimutatása még a mintavételek megkezdése előtt fontos lehet. Erre a célra a vízalatti videotechnika alkalmazása kecsegtet sikerrel. A még hiányzó láncszem: laboratóriumi vizsgálatok végzése a kutak szívóhatása és a „kényszerített ülepedés" intenzitása közötti kapcsolat behatóbb megismerésére. IRODALOM Gölz E.-Schubert J.-Liebich D.: Sohlenkolmation und Uferfiltration im Bereich des Wasserwerkes Flehe (Düsseldorf). Gas- und Wasserfach, Nr. 2. 1991. Rákóczi L.: Mederanyag-minták információtartalma és hasznosítása a folyószabályozásban. A Magyar Hidrológiai Társaság Orsz. Vándorgyűlése, Keszthely. 1979. Rákóczi L.-Szekeres J.: Observation of bed-load movement by underwater video. Proc. of the XVIth Conference of Danube Countries, Budapest, Vol. П. 1993. Titizer, T.—

Schöll, F.-Schleuter, A.-Schleuter, M.: Einsatz von Taucherschacht und Taucherglocke bei benthosbiologischen Untersuchungen. Deutsche Gewässerkundliche Mitteilungen. No. 5/6 1988.