Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

396 Rákóczi L. , , , , , 1 1 1 On) 300 200 100 0 3. ábra. A Rajna búvárharanggal feltárt keresztszelvénye Fig. 3. Cross-section of the Rhine surveyed by diving-bell Bild 3. Der mittels Tauscherglocke erschlossene Rhein-Querschnitt vízsebesség itt nem tenné lehetővé, hogy a lebegtetett hordalék finom szemcséi lerakódjanak, a kolmatáció tehát nem természetes kiülepedéssel, hanem a kút szívóhatására, „kényszeritett ülepedéssel" jött létre. A szelvény legmélyebb pontjától balra eső páncélozódott medersáv azért nem kolmatálódott, mert ott a szívás már nem volt elegendő a lebegtetett hordalékszemcsék beszippantásához a mederanyag hézagaiba. A szelvény bal oldalán laza és mozgásban levő görgetett hordalékot találtak. Ebben sem mechanikai, sem biológiai kolmatáció nem jöhet létre. 2. A kolmatálódást lehetővé tevő mederállapot felderítése mintavételekkel A búvárharang nyújtotta páratlan mederfeltárási lehetőségek jelentőségét nem tagadva, minden olyan országban, így hazánkban is, ahol a parti szűrésű vízkivételnek nagy jelentősége van, megoldást kell keresni arra, hogy műszakilag és gazdaságilag elérhető eszközzel és módszerrel felderíthessük egy adott folyószakasz medrének azon részeit, ahol a kolmatálódás fellépésére, valamint szakaszos vagy tartós fennmaradására számítani kell. Ezek az információk alapvető fontosságúak mind a tervezés, mind az üzemeltetés számára, ezen kívül segítségükkel legalább is megbecsülhetők a parti szűrésű kutak környezetében végzett mederkotrások, folyószabályozási mütárgyépitések stb. vízadóképességet befolyásoló hatásai. Hazánkban csaknem 20 éve ismert a mederanyag minták szemcseösszetétele és a