Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

386 Ijjas I

. 2.6. Lehetséges fejlesztési szcenáriók Az egyes országok szakértői becsléseket dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy mennyi foszfor fog a felszíni vizekbe jutni a háztartásokból a különböző módszerek összekapcsolásával kidolgozott szcenáriók alkalmazása esetén 2000-ben és 2005-ben. A mosószerek által okozott foszfor szennyezés 20-30%-os (A. szcenárió), illetve 30-90%os (B. szcenárió) csökkentését tartották lehetségesnek országukban 2005-ig. Az egész Duna-völgyet tekintve az elérhető csökkenés 29% (A. szcenárió) illetve 72% (B. szcenárió). A két szcenárió úgy is tekinthető, mint az elérhető minimális és maximális eredmény A lakosságtól a felszíni vizekbejutó foszfor mennyiségének szabályozására a magyar szakértők is részletes szcenárió-elemzést végeztek. Megállapítható, hogy a mosószerek foszfáttartalmának csökkentésével Magyarországon is gyorsan és jelentős mértékben csökkenthető a lakosságtól a felszíni vizekbe jutó foszfor mennyisége. 2.7. A szcenáriók költségei és hasznai A legtöbb Duna-völgyi ország szakértői nem adtak becslést a mosószerek foszfáttartalma csökkentésének költségeire. A mosószerek foszfortartalmának csökkentésével egyidejűleg intenzív kutatásokat és fejlesztéseket kell végezni ahhoz, hogy a mosószerek hatásfoka ne csökkenjen és ára ne növekedjen a foszfáttartalom csökkentése miatt. Ha a mosószerek ára növekedni fog, akkor ez kisebb mennyiségű és nagyobb hatású mosószer-szükséglettel járjon együtt. Néhány országban korábbi, USA-ból származó adatokat használtak a költségek számítására. Ezek szerint a foszfátmentes mosószerek bevezetése személyenként évente 2 USD növekedést jelent a mosási költségekben. Sok becslés található a foszfornak a háztartási szennyvizekből a szennyvíztisztító telepeken való eltávolításának költségeire vonatkozóan (EBRD-CEC 1993, HASKONING 1994, ECO Rt 1995 stb.) és számos képezi ezek közül vita tárgyát. A szakértők a foszforszennyezés csökkentéséből származó hasznokat a következőképpen becsülték: — költségmegtakarítás, ami abból származik, hogy nem építenek foszfor-eltávolító szennyvíztisztító berendezést, hanem a mosószerek foszfortartalmát csökkentik, — felszíni vizekbe kerülő foszfor mennyiségének csökkenése következtében az eutrofizáció által okozott károk csökkenése. A foszfát-szabályozási politika bevezetéséből származó haszon számításának nehézségeit a legtöbb szakértő szerint a szükséges adatok hiánya okozza. A vízminőség javítás hasznának pénzben való kiszámítására a közgazdászok többféle módszert is kidolgoztak (Kuik et al. 1992, Navrud 1993 stb.). Nincs azonban megegyezés abban, hogy milyen módszereket célszerű alkalmazni a gyakorlatban. Egy EU tanulmány szerzői európai adatbázis létrehozását javasolták a haszon-számítások elősegítésére (Kuik et al. 1992). A költség és haszon kategóriák tekintetében nagy különbség van a projektben résztvevő országok között. A becslési módszerek és a velük kapott eredmények orszá-