Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Antal Emánuel: A Tisza szabályozásának éghajlatmódosító szerepe

38 Antal Emánuel Ismert tény, hogy egy adott területen a csapadékként kihulló víz nem szükségképpen ugyanaz, mint ami megelőzően a területről párolgás révén került a fölötte lévő légtérbe. Sokkal inkább igaz és bizonyított, hogy a csapadékképződéshez, ill. csapadékhulláshoz szükséges vízmennyiség nagyléptékű transzportfolyamatok során több ezer km távolságban lévő forráshelyéről advektálódik egy adott terület fölé (

Peixoto et al. 1982). Hazai vizsgálatok (Bodolainé et al. 1984) is kimutatták, hogy a Kárpát-medence térségébe a legjelentősebb vízgőzszállítás a Földközi-tenger nyugati medencéjéből történik. Ezt igazolják a makroszinoptikus helyzetek szerint elemzett csapadékvizsgálatok is (Bodolainé 1983), másrészt a Tisza vízgyűjtő területén a legtöbb csapadék a délnyugat felől érkező időjárási rendszerek hatására hullik. Takács számításai alapján térségünkben a számunkra érdekes időszakban (IV. 1— VII. 15-ig) a légkör átlagos vízgőztartalma 15-25 mm, az abszolút maximum pedig 35-45 mm közé esik (7. ábra), a tavaszi, nyári időszakban pedig a Kárpát-medencében átlagosan 20 csapadékmilliméternyi vízgőzt tartalmaz az atmoszféra. 7. ábra. A potenciálisan kihullható vízmennyiség átlagának, ill. abszolút maximumának és minimumának évi menetei Budapest fölött (Takács nyomán) Fig. 7. The absolute mean, maximum and minimum ofpotential fall-out precipitation volume over Budapest (after Takács) Bild 7. Jahresganglinien des Mittelwertes bzw. des absoluten Maximums und Minimums der potentiell ausfallbaren Wassermenge über Budapest (nachTakács,)