Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
1. füzet - Antal Emánuel: A Tisza szabályozásának éghajlatmódosító szerepe
36 Antal Emánuel Összefoglalva Réthly tárgybeli vizsgálatait és következtetéseit, az szűrhető le, hogy a hazai ármentesítések egyirányú makroklímaváltozást nem idéztek elő, a vízháztartási feltételekben bekövetkezett változások azonban módosulásokat okoztak a helyi klímákban. A térség évi csapadékmennyiségének trendjét Koflanovits (1977) már hosszabb idősorok alapján elemezte az 1860-1970 közötti időszakra (5. ábra). A trendek összehasonlítása céljából közli Budapest és Nagyszeben csapadéksorát is. Amint az ábrán látható, az évi csapadékösszeg 1860 óta valóban csökkent 1970-ig mintegy 3040 mm-rel az ármentesített terület határán lévő Debrecenben. Kérdés, hogy a Tisza szabályozásának köszönhetően-e. Hasonló mérvű csökkenés tapasztalható Budapest és Nagyszeben évi csapadékában is. Márpedig az uralkodó szélirány (ÉNy-i) miatt az ármentesítés nem játszhat szerepet sem a nyugatra fekvő budapesti csapadékcsökkenés irányzatában, és főleg nem a Déli-Kárpátok közelében lévő Nagyszeben csapadékviszonyainak alakulásában. A legújabb vizsgálatok is igazolják, hogy az évi csapadékösszeg csökkenése az 1970-es éveket követően tovább folytatódik (Molnár, 1996; Schirokné és Szentimrey, 1996), amit jól szemléltet a 6. és a 9. ábra. A trend szerint 1881-től jelen évtizedünkig már több, mint 100 mm-rel kevesebb Budapesten az évi csapadék mennyisége. Molnár 17, ill. Schirokné és Szentimrey 16 klímaállomás adatsorára kiterjedő vizsgálatai szerint az évi csapadékösszeg csökkenő irányzata kisebb-nagyobb mértékben az ország egész területén igazolható és nem csak az ármentesített területeken. így az általános csapadékcsökkenésnek egyértelműen máshol kell keresni az okát. Feltehetően 6. ábra. Budapest évi csapadékösszegeinek idősora és lineáris trendje 110 évre (1881—1990) (Molnár nyomán) Fig. 6. Annual precipitation and it's 110 year linear trend at Budapest (1881—1990), (after Molnár) Bild. 6. Zeitreihe der jährlichen Niederschlagshöhen von Budapest und ihr llOjähriger linearer Trend (1881-1990), (nach Molnár)