Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Antal Emánuel: A Tisza szabályozásának éghajlatmódosító szerepe

34 Antal Emánuel A csapadékmegfigyelésekre vonatkozólag már hosszabb adatsort elemezhetett. A viszgálatot a debreceni megfigyeléseket is tartalmazó négy állomás adataiból átlagolt évi és nyári összegek nyolcvan évi (1854—1935) adatsorára alapozta (3. ábra). Megállapította, hogy Magyarországon nincsen egyirányú szárazzá válás, hanem a száraz és nedves évek csoportosan váltakoznak. Néha egy-egy száraz időszak jóval hosszabb ideig eltart, s a közvélemény ilyenkor gyanakszik éghajlatváltozásra. Réthly kimutatta továbbá, hogy az alföldi éghajlati viszonyaink között a száraz esztendők mindig túlsúlyban vannak, de nem azért mert ármentesítettek, s egyéb vízépítési kultúrmunkát végeztek az Alföldön, hanem azért, mert a gyakoribb száraz éveket a csapadékátlagban a szélsőségesen nagy csapadékú évek kiegyenlítik (ugyanis az átlagos csapadéktól lefelé nincsenek olyan nagy eltérések, mint felfelé, egy-egy szélsőségesen csapadékos évben). Réthly a csapadékadatokon kívül a hőmérsékleti adatsorokat is elemezte (4. ábra). A110 esztendő adatsorából megállapította, hogy számottevő ingadozások vannak mind a nyarak, mind a telek hőmérsékleti átlagaiban, egyirányú tendencia azonban nem fedezhető fel, s ebből következőleg siet is megjegyezni, hogy „...aki ennek a görbének a láttára mégis az Alföld éghajlata egyirányú forróvá válásáról beszél, s fenn18261830 1840 1850 1860 1870 1880 év 1881 1890 1900 1910 1920 1930 1935 év 4. ábra. A téli és nyári középhömérséklet ingadozása Budapesten 1826-1935 között (Héthly nyomán) Fig. 4. Variation of winter and summer air temperature at Budapest between 1826-1935 (after Réthly; Bild 4. Schwankung der mittleren Winter- und Sommertemperatur bei Budapest von 1826 bis 1935 (nach Réthly;