Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés 321 hagyományos kereteit és a nemzetközi együttműködés céljai közé besorolta az ökoszisztémák helyreállítását és megőrzését is. A Tisza-völgyben a vízi és vízparti környezet védelmét célzó többoldalú együttműködést indokolja, hogy a védelemben súlyponti kérdés a határokon átterjedő káros környezeti hatások megelőzése, ellenőrzése és csökkentése. 5.3.2. Érdekeltség az együttműködésben; elérhető eredmény, illetve az elmaradás következményei Magyarország érdekeltsége a vízi és vízparti környezet összehangolt védelmében egyértelmű, mivel a határokon beérkező szennyezések és ökológiai káros következményeinek fölszámolása rendkívül költséges, vagy a megfelelő mértékig nem is oldható meg. Kölcsönös nemzetközi kötelezettség-vállalással lényegesen gazdaságosabb a káros környezeti hatások megelőzése, a határokon átterjedés megakadályozása. A vízgyűjtőn felül fekvő országok ugyan kevésbé érdekeltek a határokon átlépő szennyezések megelőzésében, viszont érdekük fűződhet a biodiverzitás fenntartásához szükséges — a határokat is átszelő-zöld folyosók, migrációs útvonalak biztosításához, ami az alvízi országok együttműködése nélkül lehetetlen. A nemzetközi együttműködés elérhető optimális eredménye a Tisza vízgyűjtőjén a vízi és vízparti környezet tartós kárainak elkerülése, az ökoszisztémák védelme, a jó minőségű vízkészlet folyamatos használatának fenntartása. Az együttműködés elmaradásának várható következménye a határokon átteijedő káros környezeti hatások súlyosbodása és az elhárítás költségének növekedése. 5.3.3. Az együttműködés alapvető formája és módja Szakértői munkacsoport felállítása célszerű az együttműködés javasolt szakmai tartalmával foglalkozó pontban felsorolt feladatok végrehajtásának előkészítésére, összehangolására, a konzultációs tevékenységekre. A rendszeres információcsere szervezeti keretét az egyes országok felelős vízügyi és környezetvédelmi testületei alkotnák. 5.3.4. Az együttműködés javasolt szakmai tartalma Az együttműködő tiszai országok a vízi és vízparti környezet állapotának felmérésére alkalmas módszertant dolgoznak ki, vagy adaptálnak meglévő, kölcsönösen elfogadhatónak tartott módszertant. Az elfogadott módszertan alapján felmérik a Tisza vízgyűjtőjén a vízi és vízparti környezet állapotát. Az állapotfelmérés kiterjed a hullámtéri és a folyami élőhelyekre. A kémiai vízminőségi, üledék-szennyezettségi jellemzés mellett a hangsúly a terresztris és vízi élőhelyek életközösségeinek vizsgálatára irányul. Áttekintik a kisvízi időszak környezeti problémáit, a mederben hagyandó környezeti vízigény meghatározását, valamint értékelik a kis vízsebességű duzzasztott terek állapotát. Az együttműködők kidolgozzák a jelentős pontszerű és nem-pontszerű szennyezőforrások számbavételének, az emisszió nyilvántartásának összehangolt módszertanát.