Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés 319 rögzített, a vízminőségi kárelhárításra vonatkozó előírások, irányelvek érvényesítéséről, alkalmazásáról ( VI. táblázat). Az összehangolt fejlesztés feltétele továbbá, hogy az egyes államok saját államigazgatási rendjükkel összhangban biztosítsák a ellenőrzési és igazgatási kereteket az alábbi kérdésekben: — különleges megelőző rendszabályokat igénylő és engedélyhez, valamint kockázatbecsléshez kötött tevékenységek és anyagok veszélyességének meghatározása; — engedélyezési eljárás az olyan tevékenységekre, amelyek veszélyes volta miatt nemzetközi élővizek vízminőségi haváriájának kockázatával járnak; — érzékeny, azaz rendkívüli szennyezések által kiemelten veszélyeztetett területek nyilvántartása; — veszélyes helyzetekre és veszélyes tevékenységekkel összefüggésben védekezési tervek készítése; — a véletlen jellegű szennyezések szempontjait figyelembe vevő hosszú távú vízgazdálkodási tervek, valamint a veszélyes tevékenységek telepítését és a meglévő veszélyes tevékenységek közelében tervezett új fejlesztéseket szabályozó terület-felhasználási tervek. A vízminőségi kárelhárítás terén a Tisza-\ö\gy\ többoldalú nemzetközi együttműködés keretében két fő témacsoport jelölhető meg: — Az összehangolt vízminőségi kárelhárítási tervek kidolgozása és megvalósítása Az előrejelző és riasztó rendszerek tegyék lehetővé az elhárító és védőintézkedések, a károk lokalizációjának és a kockázatok csökkentésének mielőbbi megvalósítását. Ennek érdekében az országok törekedjenek közös hírközlő hálózatok létrehozására, beleértve a riasztás és visszaigazolás céljaira szolgáló egyeztetett jelkulcsokat, továbbá összekapcsolható adatátviteli és feldolgozó rendszereket. A vízminőségi kárelhárítás témakörében az egyes országok biztosítsák a különböző fokozatú kárelhárítási tervek kidolgozását és alkalmazását a Tiszát érintő rendkívüli szennyezések megelőzésére, elhárítására, ill. csökkentésére, az elérhető eszközök leghatékonyabb felhasználásával. A káros tevékenységeket végző üzemeltetőket kötelezni kell helyi (üzemi) kárelhárítási tervek kidolgozására és ezen tervek rendszeres értékelésére. Az egyes országok dolgozzanak ki és vezessenek be területi védelmi terveket. Ezeket a területi védelmi terveket országos, regionális és/vagy helyi szinteken kell kidolgozni, úgy, hogy ezek illeszkedjenek az üzemeltetők által kidolgozott tervekhez. Az üzemi és területi tervek kapcsolódjanak az esetleges haváriák hatékony elhárítása érdekében. Az érdekelt országok gondoskodjanak védelmi terveik összehangolásáról, ezek egyeztetéséről, az alapul szolgáló követelményrendszerrel együtt. Ahol erre lehetőség van, dolgozzanak ki közös védelmi terveket. A kárfelmérés és kártalanítás témakörében fontos szempont a nemzetközi élővizek vízminőségi haváriái által okozott károkért felelősség és kártérítés, valamint vízminőségi haváriák esetén a kölcsönös segítség. Az országok saját törvényeikben törekedjenek a haváriák által okozott károk megfelelő kártalanításának biztosítására. Az érintett országok nyújtsanak egymásnak segítséget a károk felmérésében. A kárfelmé-