Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés 305 ország számára több előnyt, ill. előnyösebb feltételeket biztosít, mint a saját egységén belül, ill. saját erőforrásokból elérhető megoldások. (Példaként a vízgyűjtő terület felső részén megépülő völgyzárógátas tározás, vagy a közös folyószabályozás említhető.) Felvizi-alvízi ellentét típusú helyzetek akkor alakulnak ki, ha a vízrajzilag felsőbb fekvésű ország vízhasználata (pl. vízkivétele ill. szennyvíz bevezetése), vagy szabályozási védekezési tevékenysége meghatározó jelleggel csökkenti az alsóbb fekvésű ország számára a készlet értékét, ill. növeli a veszélyeztetettséget. (Megjegyezzük, hogy a földrajzi adottság az ilyen helyzeteknek csak szükséges, de nem elégséges feltétele — csupán csak a földrajzi helyzet nem eredményez automatikusan felvízi-alvízi ellentétet - ahhoz tényleges kárnak vagy fejlődési akadálynak kell megjelennie.) Hazánk természetföldrajzi helyzetéből és a folyók hidrológiai adottságaiból következően a magyar vízgazdálkodásra jellemző vízügyi együttműködési érdek-helyzetek elsősorban véges készlet közös használatát, illetve felvízi-alvízi ellentéteket eredményeznek, miközben a nemzetközi együttműködés célja az lenne, hogy csökkentsük e helyzetek hátrányos következményeit, illetve - ahol csak lehetséges - közös előnyü fejlesztések valósuljanak meg. Az azonos vízgyűjtőn fekvő országok nemzetközi vízügyi együttműködését befolyásoló döntési tényezők a következőképpen csoportosíthatók: - Az érdekviszonyok hidrológiai és gazdasági adottságai és feltételei. - Az érintett országok nemzetközi kapcsolatainak tágabb keretei és más szakterületei. - Az adott országok belső társadalmi, politikai és igazgatási adottságai. - Döntési és tervezési bizonytalanságok. Összességében megállapítható, hogy az együttműködés tényezői általában nem közvetlenül a természeti adottságokhoz, hanem elsősorban az emberi beavatkozásokhoz, illetve az adott társadalmak időben eltérő igényeihez és lehetőségeihez kapcsolódnak. E szempontokat, mint az együttműködés indítékait és érdektényezöit kell mérlegelni és figyelembe venni. A 77sza-völgyi többoldalú vízgazdálkodási együttműködésre irányuló magyar javaslat kidolgozása során fontos, hogy az együttműködő országok érdekeit, szempontjait már a kezdeményezés során figyelembe vegyük. 4.2. Nemzetközi szempontok, jogi és szervezeti keretek 4.2.1. A kezdeményezés nemzetközi színtere A Tisza-vízgyűjtőn a vízügyi és vízi környezetvédelmi regionális együttműködés megújítása elsősorban az érintett országok felismert és érvényesíthető közös érdekekeinek bázisán történhet. Az érdekeltség eredhet közös problémákból, melyek megoldása kizárólag nemzeti eszközökkel nem lehetséges, vagy nem hatékony, a felek kompenzációs szolgáltatásából, személyes és tudományos ambíciókból és nem utolsósorban a nemzetközi kapcsolatrendszer kényszerítő, vagy kívánatos hatására. A Tisza-vízgyűjtő annak ellenére, hogy öt országot érint (a Duna és a Rajna után következik az európai folyók nemzetközi jelleg szerinti rangsorában), vízgyűjtője is