Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

286 Szlávik L.—Búzás Zs.—Illés L.—Tarnóy A. van viszont 25—30 olyan 60-200 ezer lakosú városa 2,5—3,0 millió fö összlakossággal, amelyek évszázadok óta természetes területi központoknak tekinthetők. A közel 15 millió főt kitevő lakosság megoszlásáról a részvízgyüjtőkön az I. táblázat tájékoztat. Ásványkincsekben a Tisza-völgy nem túlzottan gazdag: jelentősebb szénvagyon van a Petrozsenyi-medencében, ércek az erdélyi és a krassó-szörényi érchegységekben, olaj Szeged mellett, földgáz egy-két jelentősebb lelőhelyen. A fafeldolgozás helyi jelentőségű. A mezőgazdaság feltételei az Erdélyi-medencében kedvezőtlenek, az Alföldön jobbak, de bizonytalanok a gyakori aszály miatt. A kedvezőtlen gazdasági adottságok miatt a Tisza-völgy soha nem tudta eltartani az ott élő lakosságot. Jelentős számú munkaerő ingázott Kárpátaljáról a Szovjetunió más tájaira, Szabolcsról Budapestre, Erdélyből a Regátba. A központosított gazdaságirányítás évtizedeiben legtöbb országban igyekeztek ipartelepítéssel lekötni a helyi munkaerőt. A Tisza-völgy országaiban zajló társadalmi-gazdasági rendszerváltozás folyamatában ezeket a gyárakat, üzemeket nagyrészt felszámolták. A Tisza-völgy lakosságának gazdasági helyzete ma kilátástalanabb, mint bármikor korábban. A terület közlekedési hálózata számos problémával terhelt. Az autópályák hálózata, átbocsátó kapacitásuk alacsony. A vízi közlekedés kialakulását ( VITUKI 1994/a, 1994/b, 1994/c) akadályozza a csongrádi vízlépcső hiánya. 1.4. Vízkár-elhárítás, vízhasznosítás, vízügyek A mintegy két évszázados tervszerű vízgazdálkodási tevékenység eredményeként alakult ki Tisza-völgy jelenlegi állapota (Szlávik-Reich 1995). Az ármentesítés nagyságárajellemző, hogy 4500 km hosszúságú töltés 27 000 km

2 területet mentesített, ebből Magyarország részesedése 2900 km töltés és 18 000 km

2 (/. ábra). A világméretekben is számottevő munka nagyságának érzékeltetéséhez összehasonlításul érdemes megemlíteni a világhírű Pó-völgyi ármentesítést, amelyet kereken 2400 km töltéshossz és 12 000 km

2 védett terület jellemez, vagy Hollandiát, ahol az összes ármentesített terület 15 000 km

2 (2. ábra). Az árvízvédelmi töltések, árvízcsökkentő tározók és szükségtározók eredményeként a Tisza-völgy veszélyeztetettsége napjainkra jelentősen csökkent. A hegyvidéki vízgyűjtőn, Szlovákia, Ukrajna és Románia területén lévő mintegy 2 milliárd m

3-nyi tározó térfogattal az árhullámok magassága, tartóssága és hevessége jelentősen befolyásolható (II. táblázat). A töltésrendszerek kiépítése elzárta az alföldi területek természetes lefolyásának útját és megjelentek a belvizek. Ez a jelenség az egész vízgyűjtőn mintegy 4 ezer km

2 területet veszélyeztet, ennek 60%-a Magyarországon található. A múlt század végétől kezdődően a belvizek gyors levezetése érdekében csak a magyar területen 23 200 km hosszú csatornából, 229 szivattyútelepből álló, 26 ezer km

2-t mentesítő belvízrendszereket építettek. A vízkár-elhárítás a XX. század második felében új fogalommal és feladattal bővült — a vizek szennyezésének megakadályozásával. A települések és ipartelepek részé-