Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXX1X. évfolyam 1997. évi 2. füzet KÖNYVISMERTETÉS A RAJNA ÖSSZEFOGLALÓ ÖKOLÓGIAI KONCEPCIÓJA Dr. Annet Schulte: Ökologisches Gesamtkonzept für den Rhein „Lachs 2000". Internationale Kommission zum Schutz des Rheins gegen Verunreinigung Technisch-wissenschaftliches Sekretariat Koblenz, 1991. (23 oldal, 24 fénykép, 12 ábra, bibliográfia nélkül). A Rajna vízminősége évtizedek óta egyrészt a szakemberek, másrészt a társadalom érdeklődésének középpontjában áll. A vízminőségjavítására tett nagy erőfeszítések után csak az utóbbi években mutatkoznak meg az első, javulásra utaló jelek. A Rajna szennyezés elleni védelemre alakult nemzetközi bizottság célkitűzése, hogy 2000. évre el kell émi a vízminőség olyan mértékű javulását, hogy a régebben általános elterjedésű, de mára eltűnt halfajok, mint pl. a lazac újra otthonos legyen a Rajna ökoszisztémájában. A. Rajna Európa szennyvízcsatornájaként él a köztudatban. Az oxigénkoncentráció növekedése, a nehézfémek csökkenése javuló vízminőségre utalnak. Ma a szerves mikroszennyezések és az Északi-tengerbe vitt tápanyag jelenti a problémát. A víz biológiája a víz tisztaságának hü tükre. A Sieg mellékfolyójában, a Bröl-be jelzett lazacokat helyeztek ki; az első próbahalászatkor 1990-ben már történt visszafogás. A part és a meder anyagában élő kis állatok fajszámát a 70-es években 27-nek. A „lazac 2000"-re célhoz vezető út számára koncepciót dolgoztak ki, amelynek két súlypontja van: - A vándorló halak visszatérése a Rajnába (lazacok, tengeri pisztrángok stb.); Az ivás idejére az édesvizekbe vándorló halak számára életteret biztosítanak, ezek szimbóluma és legismertebb példája a lazac. A funkcióra alkalmas életteret a főfolyásban kell létrehozni, a folyón felfelé az ívóhelyhez és vissza a tengerhez a vándorlás megkönnyítésével. A Rajna nagy vízi út kiépítése után ugyanis a duzzasztók, erőmüvek, gátak akadályt képeznek. A vándorlás akadályait hallépcsőkkel, halzsilippel kell kiképezni. Az első becslések szerint a költségek 110 millió DM-re tehetők. - Nemcsak a folyó, hanem a vele összeköttetésben álló medrek, partok és ligetek is egy összefüggő, önszabályozó életteret képezzenek, amelyek a tápláléklánc fajgazdagságát segítik. A gátépítésekkel Basel és Karlsruhe között a valamikori ligetek 90%-a eltűnt. A lazac a Rajna vízgyűjtőjében a schaffhauseni Rajna vízesésig, a mellékvízfolyásokon az Aareig vándorolt. Az utolsó évszázadban a halászat is hozzájárult a faj eltűnéséhez. Halfogási tilalomra, ill. időszakos tilalom bevezetésére van szükség. A folyó kiépítésével az ívóhelyek (kavicspadok) megszűntek. A Magas- és Fel-