Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

262 Gilyénné dr. Hofer Alice minden alrendszeren belül a — vízszinttartással, vízigény-kielégítéssel és vízleeresztéssel kapcsolatos — társadalmi igények lehetőleg maradéktalanul kielégüljenek. Ha a társadalmi igények kielégítése valamely időegységben nem lehetséges, akkor a modell egy számára előre megadott preferencia-sorrend figyelembevételével — rekurzív algoritmust alkalmazva— korlátozza bizonyos társadalmi igények kielégítését. A modell kellő hosz szúságú időre való futtatásának eredménye annak kimutatása, hogy a különböző típusú társadalmi igénye alrendszerenkénti kielégítésének mekkora a várható mértéke. A Balaton-vízgyűjtő példája mutatja be a szimulációs modell felépítését (2. ábra), ahol a vízgyűjtőn levő tározókat, a természetföldrajzi tagozódásból kínálkozó lehetőséghez igazodva, három tározó helyettesíti. A Balaton-vízgyűjtő egyik alrendszerében tartalmazza az építés alatt levő Kis-Balaton vízminőség-védelmi védőrendszert is. Vízgyűjtőn kívül alrendszerként (a természetes Balaton-vízgyűjtő „bővítményeként") a tervezett berhidai tározó vízgyűjtőjét foglalja magába. (A tó vízgyűjtőjének ilyen kibővítése természetesen bármilyen vízgyűjtőn kívüli alrendszer bekapcsolását is lehetővé teszi, de ez az alrendszer szükség esetén ki is iktatható.) A berhidai tározóval bővített Balaton-vízgyűjtő vízgazdálkodási rendszerének fejosztása a Balaton-vízgyűjtőn belüli alrendszerekre: „Z" — a Zala vízgyűjtője a Kis Balatonnal, „E" — a Balaton északi vízgyűjtője, „D " - a Balaton déli vízgyűjtője, „В" — a Balaton tó a siófoki zsilippel; a Balaton-vízgyűjtőn kívüli alrendszerre: „S"~ a Séd berhidai (6,4 km) szelvényéhez tartozó vízgyűjtő. Minden alrendszeren belül a vízkészlet-gazdálkodási rendszerelemek fajtánként lettek csoportosítva, a modellben minden ilyen csoportot egyetlen eredő helyettesíti. Minden alrendszernek lehet tehát - egy eredő tározója - egy eredő tápláló vízfolyása - a fenti természetes vízhozamnak a bányamüvelés hatásaként jelentkező ± AQjj megváltozása (ilyen hatással csak az „É" alrendszerben kell számolni): - egy eredő vízlevezetője - egy-egy eredő kommunális, ipari, mezőgazdasági (öntözési és halgazdasági) vízhasználója. A fentieken kívül a „B" alrendszerben a Sió-meder öblítésének vízigénye, valamint a hajózás és angolnafogás érdekében szükséges vízeresztésnek a mederöblítési vízigényt meghaladó része jelenik meg. Az adott döntési változat vízkészlet-gazdálkodási hatásait tükröző eredménymutatókat (biztonsági mutatókat) megkapjuk, ha 100%-ból levonjuk az alábbi, ugyancsak %-ban kifejezett viszonyszámokat: - a ki nem elégített vízigény relatív volumene és relatív tartama (az 5 alrendszerre és minden vízhasználó csoportra, beleértve a Sió mederöblítés vízigényét);