Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Konferencia a kettős rende

Itetesű vizvezetö rendszerekről 255 lami pénzből - mindig átöblítettek, régóta nincs átöblítve, s ez meglátszik a víz minőségén. Pozitív példaként emiitette a nemrég elkészült mindszent-székkutasi öntözőrendszert, melyben jól összehangolták a belvíz-elvezetési és öntözési érdeket, valamint a Mártélyi-holtág vízfrissítését. A további hozzászólásokban - többek között—szó volt a kettős rendeltetésű rendszerekben a vízfelhasználás és a gazdaságosság összefüggéséről (Balla Iván), a villamos energia árának ugrásszerű emelkedéséről (Lukács László), a nyírségi tapasztalatokról, az itteni csatornákban, ill. vízfolyásokban a vízi növényzet elburjánzásáról (Horváth Gábor), a Takta-közi olcsó Tisza-víz kihasználatlanságáról (Demjén Sándor), a vízügyi igazgatáságok kettős szerepéről (állami közfeladatok ellátása és szolgáltatások végzése) és az ökológiai vízgény kielégítésének költségviseléséről (Pálinkás Lajos), a vízenergia hasznosításának esetleges lehetőségéről és a vízszennyezés megelőzéséről (dr. Pálfai Imre), az összefüggő problémák együttes kezeléséről és az állami szerepvállalás csökkenéséről, ennek tudatosításáról (dr. Nagy István). A konferencia zárszavában dr. Váradi József a KHVM főosztályvezetője, a konferenciát jól szervezettnek, sikeresnek minősítette, de még jobb lett volna, ha azon a mezőgazdaság részéről többen vesznek részt, mert az igényeket nekik kell megfogalmazni. A megoldásra váró kérdéseket taglalva utalt arra, hogy a Hidrológia Közlönyben tíz éve lezajlott vita óta a kettős rendeltetésű rendszerek előnyei megnövekedtek, viszont a hátrányok is fölerősödtek föként az érdekeltségi viszonyok megváltozása folytán). Leszögezte, hogy a kettős rendeltetésű rendszerek alkalmazása a vízgazdálkodási törvénnyel is összhangban van, az ugyanis kimondja, hogy a vizek kártételei elleni védelem a vízhiány elleni szervezett tevékenységet is magában foglalja, s e kettő csak egységben hajtható végre. Fontosnak tartotta, hogy a műszaki megoldások jók legyenek (pl. esésirányban vezessük a vizet, használjuk ki a duzzasztók előnyeit). A „vízügynek" lehetőség-terveket kell csinálni, amelyeket a lassan átszerveződő mezőgazdaság igényei szerint lehet majd megvalósítani (erre jó példa a Kurca-rendszernek a konferencián is bemutatott projektje). Az előadó a továbbiakban kitért a síkvidéki vízrendezésről szóló kormány-előterjesztésre, mely egyes kiválasztott, kizárólagos állami tulajdonban maradó müvek rekonstrukcióját a kettős működés szempontjai szerint irányozza elő. Nagyobb beruházásokba csak úgy szabad belekezdeni, ha az minden részletében világosan elő van készítve, beleértve az üzemelési költségek vállalását is. Végül a holtág-problémákra és a vízgazdálkodási társulatok jelentőségére, nélkülözhetetlen szerepükre hívta föl a figyelmet.