Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Konferencia a kettős rendeltetesü vizvezető rendszerekről 253 lyet mindig egyedileg kell vizsgálni egyaránt figyelembe véve az időbeli és térbeli, valamint a mennyiségi és minőségi szempontokat. A villogói és a milléri rendszerben van a legtöbb probléma, mégpedig a sok rizstelep miatt, melyeket idényen belül esetleg többször is le kell csapolni. Elég sok szennyvíz, illetve az állattartó telepekről kikerülő hígtrágya is a kettős rendeltetésű rendszerekbe jut, ami rendkívüli mértékben földúsítja a növényi vegetációt (sás, nád, s különösen a hínár szaporodik el), amivel nehéz megbirkózni. A vízminőségi normák betartása érdekében a rendszerek átöblítése szükséges, ami jelentős költségnövelő tényező. Az elmaradt fenntartások miatt a rendszerek nagyrészt rekonstrukcióra szorulnak. Kérdés azonban, hogy a rekonstrukciós munkákból mi tekinthető a közérdek mértékét meghaladó feladatnak. Végül újszerű problémaként említette, hogy az öntöző főcsatornákat egyre több üzem szeretné belvíz-elvezetésre, illetve a belvíz befogadásra igénybevenni, ami elől nemigen tudnak elzárkózni, de ez vízminőségi romláshoz és a csatorna menti szivárgási-talajvízáramlási viszonyok megváltozásához vezethet. Kóthay László, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője, elsősorban a tiszalöki öntözőrendszer kettős rendeltetését értékelte. Ez a rendszer meglehetősen bonyolult, mert az öntözővíz-szolgáltatás és a belvíz-elvezetés mellett még a Körösvölgy vízpótlása is feladata. A rendszerben öt üzemeltető szervezet működik, amelyeket elég nehéz összehangolni, ugyanis az öntözőrendszerek meglehetős területi szétszórtságban helyezkednek el. A csatornákból és szivattyútelepekből álló rendszert öntözővíztározók és belvíztározók teszik teljessé. A rendszer vízforgalma 620 milllió m

3/a, melyből 300-350 millió m

3/a. A Körös-völgyi vízátadás. Az előadó beszámolt több fejlesztési elképzelésről, amelyek viszonylag szerény karbantartási munkák révén több száz km

2 - terület öntözését tennék lehetővé. Magasvezetésü csatornáikat igyekeznek mélyvezetésűvé átalakítani, ugyanis a gravitációs felületi öntözés a területükön már teljesen megszűnt. Fontosnak nevezte, hogy a kettős rendeltetésű rendszerek csatornáinak karbantartása jól gépesítve legyen, vagy pedig halasítással (növényevő halakkal) oldják meg a csatornák tisztántartását. Adataik szerint a kettős rendeltetésű, mélyvezetésű csatornáknál a szivárgási veszteségek jóval kisebbek, mint a magasvezetésü öntözőcsatornáknál. Dr. Kováts Gábor, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója, a kettős rendeltetésű Kurca-rendszer fejlesztési lehetőségeit vázolta fel. Bevezetésként történelmi visszapillantást adott a ,JCurca tartomány" kialakításáról az 1893-ban készült tervdokumentációból is idézte, amely szerint a 40 km hosszú Kurca még az 1840-es években is olyan élénk folyású meder volt, kogy Szentes városánál vízimalmokat hajtott. A Kurvát és a beléje torkoiló Veker- és Kórógy-eret az 1930-as években kezdték öntözési célokra igénybe venni. A mai rendszer alapjait - néhány zsilip megépítésével — az 1940-es évek végén vetették meg. A mai helyzet újabb fejlődési lehetőségeket kínál és új kihívásokat támaszt. Ezeket a Kurca-völgy vízi környezetének rehabilitációja című PHARE-támogatásra benyújtott dokumentációban foglalták össze. Megállapítható, hogy a Kurca-mederben nagy mennyiségű iszap halmozódott fel, amely szerves szennyeződéseket is tartalmaz. Ezeket a mederből el kell távolítani, de a további szennyeződéseket is meg kell akadályozni. Ez magában foglalja nemcsak a kommu-