Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Egységesítés? Szabványosítás! A nemzetközi mértékegység-rendszer (SI) alkalmazása 249 Az eddig alkalmazott centiméter további változatlan használata mellett szól: — a hosszú időn keresztüli alkalmazás, megszokottság; — az SÍ bevezetéséről intézkedő rendelet megengedi a méterrel kapcsolatban a deci és a centi prefixum alkalmazását. A méterre, mint az SI hosszúság alapegységére való áttérés mellett szól: — a vízmélység (jelölése: h), mint vízszint (statikus nyomás) is, jelölése az ISO szerint a méter; — ugyancsak méter a vízszint abszolút magassága (VMS-438:1983), a vízszint-különbség (MSZ-1565: Építőipari műszaki dokumentumok betűjelei) és a vízszintsüllyesztés (WMO), vagy a hullámmagasság (VMS-438:1983); — a vízfolyás keresztszelvényének további geometriai (pl. szélesség), ill. hidraulikai (pl. vízsebesség)jellemzőjét is méterben, ill. méter alapegységhez kapcsolva (pl. m s"') adjuk meg. Érdemes megemlíteni, hogy a görgetett hordalék szemátmérőjét Sainjon 1871-ben természetbeni méréseire támaszkodó összefüggésében méterben szerepelteti, mivel a független változó, a kritikus vízsebesség mértékegysége ams 4; — végül talán a méter mértékegység használata mellett szól, hogy a gyakorlatban egyrészt a tíz méter feletti vízállásoknál a legtermészetesebb, hogy méterben mondjuk, másrészt szóbeli közlésnél gyakoribb az egyszerűbben kifejezhető: háromharmincöt, mint a háromszázharmincöt, melyhez már a centimétert is mondani kell. Az indexek alkalmazásával kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a nehézséget elsősorban az okozza, hogy — egy-egy index gyakran egymástól erősen eltérő jellemzőre utal (pl. az s index a következőket jelenti: hordalék, talaj, talajsüllyedés, ülepedés, felületi, hatás, üzemi és kis); - általában nem tartjuk be (talán nem is ismerjük) azt a szabályt, hogy a felső index (álló betűk vagy jelek) csakis minőségre utalhat, alsó index esetén, ha az mennyiségre utal (pl. térfogat), akkor az dőlt, ha nem mennyiségre, hanem valamilyen más rövidítésre (pl. maximális, üzemi) utal, akkor álló betű. ill. álló szám. A nemzetközi mértékegység-rendszer általános ismertetésének befejezéseként egy gyakran előforduló félreértésre szeretném a figyelmet felhívni: a mértékegység és a dimenzió fogalmának összekeverésére. A mértékegység (röviden egység) az az alapul választott mennyiség, amelyhez a számított vagy mért mennyiséget (fizikai mennyiséget) viszonyítjuk. Altalános jele [А]. Felhívom a figyelmet, hogy ezt a jelölést sokan rosszul értelmezik. A mennyiség jele helyett a mértékegységet teszik zárójelbe. A.számérték (mérőszám) azt mutatja, hogy a mennyiség (fizikai mennyiség) hányszorosa a választott mértékegységnek. Általános jele {A}^. A fizikai mennyiség (röviden mennyiség) tehát a számérték és a mértékegység szorzata. Általános jele A. Általános alakban A = {A} [À ][A] (1)
