Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

232 Nagy Sándor A műtárgy és járulékos létesítményeinek tervezésére a KONSTRUKTŐR Mérnökszolgálati Kft kapott megbízást. A tervezéssel összefüggő geodéziai és talajmechanikai előmunkálatokat a KŐ VÍZIG Mérnök Iroda végezte alvállalkozóként. A KÖVIZIG által készített és egyeztetett tanulmányterv alapján a műtárgy beruházási programterve 1996. június 11-én készült el. A beruházási program jóváhagyására 1996. június 27-én került sor. A csözsilip 02200 mm-es ROCLA csöveinek beszerzéséhez ajánlati tervdokumentáció készült, amely alapját képezte a közbeszerzési törvény szerinti pályáztatásnak. A pályáztatás — az Élővíz tápzsilip műtárgyhoz szükséges azonos típusú és méretű csőanyagot figyelembe véve — összevontan történt. A csőanyag gyártását és szállítását — egyedüli pályázóként — a ROCLA Hungária Kft nyerte el. 1996. augusztus 15-én. 3. A vízvisszavezető műtárgy szerkezete A Kettős-Körös jp. 5+620 tkm-ben épülő műtárgy 2 x 02200 mm-es ikerszelvényü előre gyártott ROCLA csövekből álló csőzsilip, monolit vasbeton alaplemezen (5. ábra). A vízoldali harmadban lévő monolit, osztott, vasbeton aknában vannak helyezkednek el az összes elzárási szerkezetek úgymint: — csöszelvényenként 1 db 2520x2275 mm méretű üzemi főelzáró tábla, táblánként 2 db megvezetett fogasléces felhúzó szerkezettel; — a föelzárások előtt és mögött a szélső aknafalak síkjában 1—1 db ideiglenes elzáró táblák hornyai. Az összesen 4 db elzárási helyre 2 db 2560x2275 mm méretű acéltáblát készítettek. A főelzáró táblák mozgatása elektromotorral történik, a töltésen elhelyezett elektromos kapcsoló szekrényből vezérelve. Az ideiglenes elzárók be és kiemeléséhez autódaru szükséges. A közbenső aknafalon lévő főelzáró táblák vízzárása kétirányú, míg az ideiglenes táblák — beszerelési helyüktől függően — mindig az akna felöl a nyomócső felé mutató irányba vízzáróak. Az ideiglenes táblák a töltés felőli aknafal síkjában elhelyezve az árvízvédelmi főelzárás funkcióit is elláthatják. A csövek szabad végei merőleges helyzetű, függőleges szárnyfalon keresztül csatlakoznak az elő és utócsatornához. A szabad csövégekre életvédelmi gerebek kerülnek, amelyek zsilipvizsgálatok alkalmával felülről daruval kivehetők. A műtárgy kontúrszivárgását az aknafalhoz alul és kétoldalt csatlakozó merőleges helyzetű Larssen-szárnyfal akadályozza meg. A műtárgy tervezett folyásfenék szintje 81,00 m B.f., amely építéskor a túlemelési hossz-szelvénynek megfelelően maximum 90 mm-rel feljebb helyezkedik el (4. ábra). A túlemelés célja az, hogy a műtárgy feletti töltéstest tömegéből származó egyenlőtlen terhelés okozta várható konszolidációs süllyedéseket korrigáljuk, illetve részben megelőzzük. A várható süllyedésekből származó elmozdulások károsodás nélküli elviselését az alaplemezen lévő beépített vasbeton csuklók teszik lehetővé, amelyek pontosan a csőkötések alatt helyezkednek el. A süllyedésre vonatkozó tapasztalatok kapcsán elmondható, hogy az 1982-ben épült mályvádi vízvisszavezető műtárgy középső, töltéskorona alatti része — 11 év kon-